A nemzet művésze lett a vitatott szobrok alkotója

Sokaknak a monumentális Kun Béla-emlékmű jut először eszébe Varga Imréről.

Alkotásaiban találkozik a művészet és a közélet – írta Varga Imréről a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), miután a 93 éves szobrászművészt beválasztották a nemzet művészei közé. Nem biztos, hogy ez volt a legszerencsésebb mondat, amivel Varga Imrét köszönteni lehet, miután mindenki tisztában van vele, hogy a rendszerváltás előtt több, az akkori politikai rezsim által megrendelt nagyszabású köztéri alkotást – politikai emlékművet – készített. A Népszabadságnak októberben azt mondta: ma is vállalja az alkotásait, és hogy azok kettős jelképrendszerrel dolgoznak, csak a politikusok ezt nem vették észre. Kun Béla alakja mellett például ott van a lámpavas, vagyis az akasztófa.

Varga Imre művészi pályája persze nem merült ki a politikai alkotásokban: több száz, politikai kurzusműnek nem tekinthető művet készített, amelyek magyarországi és külföldi köztereken állnak. Jelentős magyar és külföldi művészeti elismerések birtokosa.

Kun Béla monumentális emlékműve (1986) a budai Vérmezőn állt, amíg nem száműzték a Szoborparkba. Varga Imre készített több Lenin-szobrot és felszabadulási emlékművet, és ő alkotta Károlyi Mihály budapesti, Kossuth-téri szobrát (1975), amely nemrég újra az érdeklődés középpontjába került, mivel 2012-ben száműzték a térről, Siófokra került. A tér felújításkor a tér második világháború előtti állapotát állították vissza.

Van abban némi ellentmondás, hogy miközben a kormány ilyen értelemben eltörölné a múltat, a szobrászt azzal a művészeti elismeréssel tüntetik ki, amit a kormány által gründolt akadémia kezdeményezett és gondoz. Ráadásul az állam tárgyalásokat kezd Varga Imrével életműve megvásárlásáról. A Népszabadságnak a művész azt mondta: féláron, négyszázmillió forintért kínálja az alkotásokat.

A nemzet művészei legfeljebb hetvenen lehetnek. Az elhunyt művészek helyére új kitüntetetteket választanak. Idén Bán Ferenc építészt, Koltai Lajos operatőrt, Mécs Károly színművészt és Kalász Márton írót-költőt. Varga Imre nevében fia, Varga Mátyás szobrász, festőművész vette át az elismerést.

Koltai Lajos egy filmet rendezőként is jegyez, a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanságot.

A Nemzet Művésze elismeréseket csütörtökön adták át a Magyar Művészeti Akadémia székhelyén, a pesti Vigadóban.

A nemzet művészei összesen legfeljebb hetvenen lehetnek, a díjat először 2014-ben adta ki a Nemzet Művésze díj kezdeményezője és gondozója, a Magyar Művészeti Akadémia. Kossuth-díjas művészekből álló testület dönt a díjazásról, amelynek vezetője az MMA elnöke, most Fekete György belsőépítész. A nemzet művészei havonta 655 500 forint életjáradékban részesülnek. 2014-ben a hetvenből csak egy helyet hagytak üresen, mivel egyelőre nincs az országnak Kossuth-díjas cirkuszművésze, akinek odaítélhetnék az elismerést. Tavaly július óta a Nemzet Művészei közül Bachman Zoltán és Csete György építészek, Deim Pál festőművész, Juhász Ferenc költő és Sinkó László színművész hunytak el, az ő helyükre választottak most öt új díjazottat. A nemzet művészei színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet és cirkuszművészet kategóriában lehetnek az alkotók.

A nemzet művésze lett idén Kalász Márton költő-író is, akit a baranyai német kisebbség sorsáról szóló műveiről ismernek a legtöbben. Maga is egy ilyen magyarországi német családba született. Tízéves korában tanult meg magyarul, de verseit, elbeszéléseit, regényeit magyar nyelven nyelven írta.

Építőművészet díjkategóriában Bán Ferenc Kossuth-díjas építőművész, címzetes egyetemi tanár, az MMA rendes tagja a kortárs építészeti kánon részeként értelmezhető, plasztikus formavilágot megjelenítő, progresszív szellemű életmű, valamint építész generációkat kiművelő oktatói pályafutása elismeréseként és nagyrabecsüléseként vehette át a díjat.

Fekete György a díjátadón azt mondta: a bírálótestület szakmailag megalapozott, méltányos döntést hozott.

###HIRDETES2###