A nemzet művésze lett a vitatott szobrok alkotója

Sokaknak a monumentális Kun Béla-emlékmű jut először eszébe Varga Imréről.

Koltai Lajos egy filmet rendezőként is jegyez, a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanságot.

A Nemzet Művésze elismeréseket csütörtökön adták át a Magyar Művészeti Akadémia székhelyén, a pesti Vigadóban.

A nemzet művészei összesen legfeljebb hetvenen lehetnek, a díjat először 2014-ben adta ki a Nemzet Művésze díj kezdeményezője és gondozója, a Magyar Művészeti Akadémia. Kossuth-díjas művészekből álló testület dönt a díjazásról, amelynek vezetője az MMA elnöke, most Fekete György belsőépítész. A nemzet művészei havonta 655 500 forint életjáradékban részesülnek. 2014-ben a hetvenből csak egy helyet hagytak üresen, mivel egyelőre nincs az országnak Kossuth-díjas cirkuszművésze, akinek odaítélhetnék az elismerést. Tavaly július óta a Nemzet Művészei közül Bachman Zoltán és Csete György építészek, Deim Pál festőművész, Juhász Ferenc költő és Sinkó László színművész hunytak el, az ő helyükre választottak most öt új díjazottat. A nemzet művészei színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet és cirkuszművészet kategóriában lehetnek az alkotók.

A nemzet művésze lett idén Kalász Márton költő-író is, akit a baranyai német kisebbség sorsáról szóló műveiről ismernek a legtöbben. Maga is egy ilyen magyarországi német családba született. Tízéves korában tanult meg magyarul, de verseit, elbeszéléseit, regényeit magyar nyelven nyelven írta.

Építőművészet díjkategóriában Bán Ferenc Kossuth-díjas építőművész, címzetes egyetemi tanár, az MMA rendes tagja a kortárs építészeti kánon részeként értelmezhető, plasztikus formavilágot megjelenítő, progresszív szellemű életmű, valamint építész generációkat kiművelő oktatói pályafutása elismeréseként és nagyrabecsüléseként vehette át a díjat.

Fekete György a díjátadón azt mondta: a bírálótestület szakmailag megalapozott, méltányos döntést hozott.

###HIRDETES2###