Bearanyoznak egy házat Hamburg szegénynegyedében

85 ezer euróba kerül, és adóforintokból csinálják mint kulturális beruházást. A helyi sajtó kiakadt.

Boran Burchardt hamburgi művész kitalálta, hogy 300 négyzetméteren 23,5 karátos arannyal borítaná be egy hamburgi lakóház homlokzatát. A Veddel városnegyed nem éppen a legjobb negyede Hamburgnak, az itt lakók közül sokan szociális segélyre szorulnak, 26 nemzetiség él itt együtt.

85 622 eurót, vagyis

közel 25,5 millió forintot ítélt meg az arany házfalra a városvezetés művészeti bizottsága, amelynek ráadásul maga a művész is tagja

– ezt a Süddeutsche Zeitung írta meg pénteki számában.

A ház egyébként a város szociális lakásépítő cégének tulajdona, amely alapítványán keresztül ösztöndíjjal támogatja a művészt.

Bár az összeg eltörpül a hamburgi kulturális kiadásokhoz képest, a hír mégis a helyi újságok címlapjára került.

A Hamburgi Adófizetők Szövetsége hihetetlennek tartja, hogy a súlyosan eladósodott városba hirtelen milyen célokra jut pénz. A szervezet képviselője a napilapnak azt mondta:

nehéz volna ennél dekadensebbet elképzelni,

és kérik a hatóságokat, hogy állítsák le a projektet.

A művészeti bizottság vezetője, Bettina Steinbrügge szerint viszont jól átgondolt alkotásról van szó. A mű értelmét abban látja, hogy

az arany rendszerint reprezentatív terekben jelenik meg.

A művész szerinte ezt a helyzetet fordítja meg, és azzal, hogy az arany most kevésbé szép környéket díszít, valójában egy problémára tapintott rá.

Boran Burchardt korábban a hamburgi nagymecset minaretjeit varázsolta színesre, egészen pontosan zöld-fehér hatszögmintásra, persze a helyi iszlám közösség tudtával és beleegyezésével. Ez a vállalkozása sem jövedelmezett rosszul, 2009-ben kapott érte egy húszezer euró jutalommal járó díjat.

Mindeközben a Süddeutsche Zeitungban ma arról jelent meg olvasói levél: egzisztenciális válsághelyzetbe sodorná a képzőművészeket, ha megszüntetnék a művészek társadalombiztosítási alapját.

A művészek társadalombiztosítási alapjához azok a művészek csatlakozhatnak, akik legalább évi 3 900 eurós (nagyjából 1,2 millió forint) éves bevételt termelnek műalkotásokkal, ám sokan még ezt sem képesek teljesíteni

– írta a napilapnak a 25 éve képzőművészként dolgozó Christian Deckert.

A befizetések a művészek folyamatos egészségbiztosítását és a nyugdíjalap kiegészítését szolgálják. Jelenleg 180 ezer művész él ezzel a biztosítási lehetőséggel, amely sokkal olcsóbb, mint a magánbiztosítók szolgáltatásai. A megszüntetés ötlete a munkaadóktól származik, akiknek elmondásuk szerint nagy bürokratikus terhet jelent a rendszer.

Augusztus végén szóba került a művészek társadalombiztosítási alapjának megszüntetése, ami a düsseldorfi képzőművész szerint katasztrófa lenne, hiszen ettől függ sok művész egészségbiztosítása is.