Indoklás nélkül utasították el a börtönlátogatási javaslatokat és számos jobboldali szakértő meghívását mellőzték, miközben az NVVH hatalmát korlátozó garanciákra sem kaptak kielégítő választ – mondta a Magyar Nemzetnek László András. A fideszes EP-képviselő közölte, LIBE-bizottság budapesti látogatását lezáró sajtóközlemény nem tükrözi a teljes küldöttség álláspontját, a jobboldali frakciók különvéleményeket fogalmaznak meg.
A program előkészítésekor már láthatóvá vált, hogy a jobboldali álláspontok bemutatására korlátozott lehetőség nyílik – közölte László András. A Patrióták részéről korábbi intézményvezetők, alkotmánybírák, valamint állami tisztséget korábban nem viselő szakértők meghívását is javasolták, kezdeményezéseikből azonban alig valami valósult meg. A politikus beszámolója is megerősítette, mindössze egyetlen jobboldali újságíró kapott helyet a sajtópanelben, miközben a balliberálisnak nevezett civil szervezetek és szakszervezetek több órán keresztül ismertethették álláspontjukat.
A nyitottság nem volt jellemző, az udvarias hangnem ellenére sem
A képviselő külön kezdeményezte, hogy a küldöttség keresse fel azokat a büntetés-végrehajtási intézeteket, ahol Hankó Balázst, Varga-Bajusz Veronikát és Bús Balázst fogva tartják, vagy más módon vegye napirendre az ügyüket.
A börtönlátogatást indoklás nélkül elutasították
– mondta László András. A parlamenti ellenzékkel ugyanakkor egyeztettek, amelyen a Fidesz részéről Bóka János, a KDNP képviseletében Juhász Hajnalka, a Mi Hazánktól pedig Apáti István vett részt. A bizottság még arra is külön alkalmat biztosított, hogy találkozót tartsanak a parlamenten kívüli pártokkal is, amelyen a DK, az MSZP és a Momentum képviselői jelentek meg.
Az NVVH hatalma a küldöttségben is megdöbbenést keltett
A politikus beszámolója alapján a program egyoldalúsága ellenére voltak olyan intézkedések, amelyek a küldöttség tagjai körében is komoly visszhangot váltottak ki. Ezek közé sorolta a parlamenti képviselők újraindulását korlátozó cikluskorlátot, amely a záró sajtótájékoztatón is szóba került.
A LIBE-misszió sajtótájékoztatóját adó Sophie Wilmès az Európai Parlament egyik alelnöke, Belgium korábbi miniszterelnöke és Tineke Strik az Európai Parlament Magyarország jogállamisági helyzetével foglalkozó jelentéstevője. Fotó: Az Európai Parlament hivatalos oldala (Képernyőkép)
Hasonló megdöbbenést tapasztalt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal rendkívül széles hatásköre miatt is. Nemcsak az NVVH jogosítványai vetnek fel kérdéseket, hanem az is, milyen jogorvoslati lehetőségek és garanciák állnak rendelkezésre egy esetleges visszaéléssel szemben, hangsúlyozta László András.
Az NVVH-val kapcsolatos kérdésünkre sem kaptunk kielégítő választ, annak ellenére, hogy a kérdés több megbeszélésen, különböző szervezetekkel folytatott egyeztetéseken is felmerült
– ismertette a képviselő.
Nem kaptak egyenes választ a migrációról
A migráció és az LMBTQ-jogok kérdése is előkerült, méghozzá az európai bírósági ítéletek végrehajtásával összefüggésben. A képviselő tapasztalta alapján, a migrációval kapcsolatos nyomás kevésbé volt erős, amit az európai politikai hangulat változásával magyarázott. Ugyanakkor,
mivel a Tisza-kormány a migráció kérdésében továbbra is kettős kommunikációt folytat, ezért László András rákérdezett arra, hogy a kormány lehetővé teszi-e a Magyarország területén történő menedékkérelem-benyújtást, amelyre sem a tiszás parlamenti, sem a kormányzati delegáció nem adott egyértelmű választ.
A kabinet ugyanis egyszerre ígéri valamennyi európai bírósági döntés tiszteletben tartását és a magyar választóknak pedig a migránsok országon kívül tartását – a kettő egyszerre nem fog menni.
– Mondani kellene A-t vagy B-t, és ők A-t is és B-t is mondanak – fogalmazott.
A hetes cikkelyes eljárás lezárását követelik
A Fidesz–KDNP álláspontja változatlan, a 2018 szeptembere óta Magyarország ellen folyó hetes cikkelyes eljárás mielőbbi, feltétel nélküli lezárását követelik, amely kezdettől fogva politikai támadás és a kettős mérce eszközeként működött, szögezte le a képviselő. Ez azonban továbbra sem jelenti a jelenlegi kormány intézkedéseinek elfogadását, azokkal a lépésekkel szemben továbbra is fellépnek, amelyeket a hatalom összpontosításának és az ellenzék ellehetetlenítésének eszközeiként értékelnek. Az Európai Néppárt már a 2018-ban indult eljárás megszüntetésére törekszik, a többi politikai csoporttal azonban ebben nincs egyetértés és a látogatást lezáró sajtótájékoztatón sem hangzott el egyértelmű javaslat az eljárás lezárására a kedvező értékelések ellenére sem.
Korábban aránytalanul felfújtak ügyeket azért, hogy a Fidesz-kormányt támadják, most pedig próbálják elsikálni azokat az ügyeket, amelyek valódi demokratikus és jogállamisági elveket sértenének
Az Európai Parlamentben legközelebb a novemberi plenáris ülésen lesz szó a magyarországi viszonyokról, decemberben pedig határozatról is szavazhatnak. A készülő szöveg tartalma és a mögötte kialakuló politikai együttműködés egyelőre nem ismert. Mindenesetre a budapesti delegáción belüli megosztottság abból az alapvető problémából következik, hogy a pártpolitikai érdekek mentén működő testület nem alkalmas a jogállamiság elfogulatlan megítélésére – értékelte László András.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
