Sokáig figyelte azokat, akiket fotózott. Mensáros László előadói estjét, a XX. századot egy éven keresztül látogatta. Egy-egy kézmozdulat, erőteljes gesztus – fotósorozatának köszönhetően ezek mindent elmondanak a Kossuth-díjas művész legendás előadásáról. De ugyanilyen sokatmondó az a fotó is, amin Mensáros lakása erkélyén, egy napozószékben ülve, frottírköntösben, papucsban tanulja valamelyik szerepének szövegét. Egy ellesett pillanat a szoba legvégéből fényképezve. Bár az 1972-es, Kisstadionban rendezett beatkoncerten készített portréit Schwanner nem szerette annyira, a Zalatnay Ciniről, Zoránról, Koncz Zsuzsáról, Kóbor Jánosról készült, a Mungo Jerry-koncerten csápoló kezeket ábrázoló képei ma már felbecsülhetetlen értékű kordokumentumok. Ahogy a Majkon készült, Ezerkilencszázhatvanhét című felvétel is. Szétlőtt templomhomlokzat egy fej nélküli szoborral, előtte lerobbant traktor. A kiállításon tárgyi emlékek is helyet kaptak: megrázó olvasni noteszének 1945. januári bejegyzéseit vagy azt a gépelt oldalt, amelyet a családi könyvtárban őrzött Új Idők lexikona utolsó oldalára vetett oda cirill betűvel 1944. december 25-én egy szovjet katona. „[ ] Magyarok, emlékezzetek, hogy az orosz emberek jóhiszeműek, de ha csalódnak, olyan kegyetlenek, mint senki más, és ha ti nem akarjátok Budapestet szépszerével odaadni, elvesszük erővel.” Az írást csak a 70-es években fedezte fel Schwanner Endre.
###HIRDETES2###
