Hogyan lett a jazzből beatzene?

E kérdésre válaszol Szörényi Leventéék koncertje, amelyen megidézik Willis Conovert is.

2016. 12. 04. 15:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Véletlenek nincsenek – fogalmazott a Milliók hangja koncertjének sajtótájékoztatója előtti percekben Szörényi Levente, amikor arról beszélgetünk, hogy a két évtizede elhunyt rádiós műsorvezető-legenda, Willis Conover neve valahogy többször is felbukkant az elmúlt időben. Ehhez persze köze van 1956 kerek évfordulójának is, hiszen többek között ennek kapcsán írt róla lapunk, de nem kizárólag.

A szálak összeérnek, és nem lehet véletlen az sem, hogy Szörényi Levente idős korára egyre többször tér vissza fiatalkori zenei élményeihez, és újra felfedezi magának a jazzt, a big bandet, amivel tulajdonképpen a zenei pályája elindult. És amiből a későbbi beatzene is kibontakozott, a magyar beat mindenképpen: első gimnáziumi triójában még Szörényi maga is ezt a műfajt játszotta, kis túlzással egészen addig, amíg Illés Lajossal össze nem hozta a sors. A többi pedig már történelem és közismert, de ami előtte volt, legalább ennyire meghatározó, hiszen a jazz nagyágyúi által játszott melódiák visszhangjai ott lapulnak az Illés- és Fonográf-slágerekben, ráadásul nem is kibogozhatatlanul.

Willis Conovert, a bársonyos baritonhangú műsorvezetőt az Amerika hangja (VOA) adásán keresztül zárták szívükbe a közép-európai diktatúrák mélyén élő milliók. Egyes becslések szerint naponta harmincmillió embert ültetett a házilag átalakított, hangolhatóvá tett rádiók elé este fél nyolckor, amikor elhangzott a híres mondata: „Time for jazz!” Megszámlálhatatlanul sokak lelkébe ültette el a szabadság ízének zenei vetületét, a jazzt, ami akkoriban valóban a szabad Amerika hangja volt, és sokakat indított el a zene irányába.

1955. január 6-án indult Willis Conover műsora, az akkor tízesztendős Szörényi Levente pedig édesapja jóvoltából a kezdetektől figyelemmel kísérhette a rendszer által erőteljesen zavart adást, amelyben a műfaj legnagyobb amerikai előadóit hallhatták a vasfüggönyön túl, miközben ezekben az években a jazzt gyakorlatilag hivatalosan teljesen a tiltott kategóriába száműzte a kultúrpolitika. Willis Conover hatása kétségtelenül kimutatható Szörényi Levente életművében, ezért is merült fel a gondolat, hogy egy esten ezt a zenei kapcsolatot a közönség elé tárva egy sztorizgatós, a kulisszatitkokba beavató koncertet rendezzenek, amelyen a legendás műsorvezetőnek is emléket állíthatnak.

Május 24-én a Müpában, 27-én a debreceni Kölcsey Központban, június 2-án pedig a pécsi Kodály Központban hallhatjuk a Milliók hangja – Swing & Big Band Beat elnevezésű kétrészes tematikus koncertet, amelyen Willis Conovert egy szintén ismerős hang, a szinkronszínészi múltja miatt közismert Kőszegi Ákos idézi meg. Az első részben korszakos slágereket hallunk a 30-as évek végéről, a 40-es és 50-es évekből. Ezeket Gájer Bálint, a swing’n pop stílus hazai meghonosítója és a jó ideje Németországban élő, fantasztikus hangú afroamerikai énekesnő, Joan Faulkner énekli a Budapest Jazz Orchestrával, a második részben pedig szintén ők kísérik a Szörényi-nótákat big bandre hangszerelve.

Szörényi Levente nemcsak énekel, de egy szám erejéig vezényel is, ez pedig a Conover által is kedvelt zenész, Count Basie Splankyje lesz, amely – mint mondja – nagyon nagy hatást gyakorolt rá annak idején.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.