Kodály Zoltán szobra is útban volt

A világhírű zenetudósról készült műalkotásnak a kormány költözése miatt kellett mennie a budai Várból.

Kedd reggel egy nagyobb teherautó próbált befarolni az I. kerületi Európa ligetbe. A budai Várba vezető Bécsi kapu melletti parkban a munkásokon kívül csak pár kutyát sétáltató helybéli és néhány hivatalnok lézengett. Utóbbiak láthatóan nem akarták nagydobra verni jövetelük célját. Erre minden okuk meg is volt, hiszen a kamion platóján Kodály Zoltán, a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós és zeneoktató egyik legismertebb szobra feküdt. A titkolózás persze rögtön érthetővé válik, ha tudjuk, honnan is érkezett ide a Kodály-szobor.

Varga Imre bronzból és gránitból készült alkotása ugyanis 2003 óta a budai Vár egyik kiemelt pontján, az úgynevezett Püspökkertben állt. Ez pedig annak a területnek a része, amely a Miniszterelnökség új helyszínének kiszemelt karmelita kolostor mellett található. Az Orbán-kormány Várba költözésének előkészületei során a szobrot elbontották.

Azonban egészen keddig semmi nem utalt arra, hogy a felújítások után Kodály Zoltán szobra ne kerülhetne vissza korábbi helyére. (A Püspökkert területén modern irodaház épült, de a korábbi kormányzati ígéretek szerint a kolostor és a kert egy része a látogatók számára is nyitott lesz, így lett volna méltó helye a szobornak.) A jelek szerint azonban fontosabb volt a karmelita kolostor melletti terület teljes „elfoglalása” és a több száz fős miniszterelnökségi apparátus elhelyezése. Ezt azonban nem verte nagydobra a kormány, így a műalkotás „fű alatt”, a legteljesebb csendben került a Váron kívül fekvő Európa ligetbe. Oda, ahonnan 2003-ban egyszer már kimenekítették.

Az alkotást ugyanis eredetileg 1982-ben itt állították fel, de az eldugott, turisták által nem látogatott parkban lassú pusztulásnak indult. Graffitisek csúfították el, és a környékét is benőtte a gaz. Természetesen megkerestük a Miniszterelnökséget azt tudakolva, hogy kit zavart az egykori Püspökkertben álló Kodály-szobor.

Arra is kíváncsiak voltunk, ha már nem találtak méltó helyet az új kormányzati épületegyüttes környezetében az alkotásnak, akkor miért kellett titokban megszabadulni a szobortól. Szűkszavú válaszukban azonban mindössze annyit közöltek, hogy a

„Miniszterelnökség a Budavári Önkormányzat kérésére adta át a Kodály Zoltánt ábrázoló alkotást, hogy a szobor az eredeti helyére kerülhessen vissza”.

Ezzel szemben az I. kerületi önkormányzat egyik korábbi közleményében azt találtuk, hogy a

„ munkálatok miatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy segítse a szobor méltó helyét megtalálni a kerületben”.

Vagyis az önkormányzat közleménye szerint Lázár János kezdeményezte, hogy a Kodály-szobor ne kerülhessen vissza a Várba, míg a Miniszterelnökség azt állítja, a Budavári Önkormányzat kérésére adták át a szobrot. Kérdés ezek után, hogy valójában kinek a kérésére távolították el az alkotást. Az önkormányzat tegnap egyébként arról tájékoztatta lapunkat, hogy pénteken ünnepi műsor során avatják újra Kodály Zoltán szobrát.

Nem a Kodály-szobor ügye az első kultúrpolitikai botrány, amely a kormány Várba költözése kapcsán robbant ki az elmúlt hónapokban. Korábban a karmelita kolostor átépítése során vált egyértelművé, hogy úgy egészítik ki egy 100 négyzetméteres, Dunára néző erkéllyel a műemlék épületet, hogy arról nem tudott a világörökségi helyszíneket (köztük a budai Várat és a dunai látképet) nyilvántartó UNESCO világörökségi központja.

Az ENSZ-szervezet a botrány kirobbanásakor közölte, csak állagmegóvásra adott engedélyt, és felvetette azt is, hogy bizottságnak kéne kivizsgálnia, szabályosan építették-e meg az Orbán Viktor dolgozószobájához csatlakozó erkélyt. Lázár János szerint azonban a kormány a bővítéssel nem sértett műemlékvédelmi érdekeket.

Bronzba öntve

Kodály Zoltánnak számos köztéri szobra található országszerte. A legismertebbek minden bizonnyal Varga Imre alkotásai. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész a Püspökkertből most elszállított munkája mellett Pécs és Dunaújváros számára is szoborba formálta Kodályt. Előbbit 1976-ban adták át, és az alkotó kérésére került mai helyszínére, a Szent István térre, háttal a székesegyháznak, arccal a hajdan ott álló játszótér, vagyis a gyermekek felé. A dunaújvárosi bronzszobor Kodályt Bartók Béla társaságában ábrázolja. A mű 1980-ban készült el, és áll az eredeti helyén azóta is. A zenetudósról készített harmadik alkotását 1982-ben adták át a Vár tövében álló Európa parkban. A két álló pozíció után Varga Imre ezúttal ülő helyzetben jelenítette meg Kodályt. Hasonló testhelyzetben ábrázolta a népzenekutatót Kirchmayer Károly szobrászművész, akinek az alkotása Nyírbátorban látható 1983 óta. Több mellszobor is készült Kodályról, köztük Borbás Tibor alkotása, amely eredetileg 1972-ben került Balatonfüredre, a másodpéldányt pedig 1983-ban adták át Dunapatajon. Az idén májusban adták át a zeneszerző szülővárosában, Kecskeméten Szervátiusz Tibor Tiszta forrásból című kompozícióját, amely Kodálynak és Bartóknak közösen állít emléket.

###HIRDETES2###