Újra belépőt szednének a brit múzeumok a turistáktól?

A brexit árnyékában egyre többen morgolódnak, hogy az adófizetők pénzéből „ne jótékonykodjanak”.

Az angol font más valutákkal szembeni értékcsökkenése és a turisták számának jelentős növekedése miatt a londoni múzeumoknak ismét belépőt kellene szedniük. Az a rendszer, amelyben a brit adófizetők ingyen, a turisták pedig belépő ellenében látogathatnák ezeket az intézményeket – amiként ez ma Olaszországban működik –, megnyugtatóbb lenne azon helyiek számára, akik ugyan adójukkal hozzájárulnak az ingyenességhez, ám csak ritkán tudnak Londonba utazni múzeumlátogatásra. A felvetés a baloldali The Guardian napilap olvasói levelei között bukkant fel, de a manchesteri Moira Sykes nincs egyedül véleményével. Az állami üzemeltetésű brit múzeumok ingyenes látogathatóságának 2001-es bevezetése óta időről időre felmerül, hogy a sok millió külföldi turistától szedjenek belépőt a közgyűjtemények látogatásáért.

Ez a vita a brexit árnyékában ismét erőre kapott, és a téma érzékenységét jelzi, hogy London egyik leglátogatottabbjának számító Viktória és Albert Múzeum új igazgatója, Tristram Hunt kinevezésekor az intézmény közleményében azonnal jelezte, hogy az új direktor elkötelezett az ingyenes múzeumi belépés alapelve iránt. S hogy erre miért volt szükség? Mert Hunt a baloldali Munkáspárt parlamenti képviselője – mostani múzeumigazgatói kinevezése miatt visszaadja alsóházi mandátumát –, és még 2011-ben, az ingyenesség tizedik évfordulóján arról írt, hogy mindenhol újra 5 fontos (mintegy 1800 forint) belépőt kellene szedni.

A pártjában az oktatásért is felelős szakpolitikus akkor úgy érvelt, hogy a növekvő állami források mellett az ingyenesség is új életet lehelt a szektorba, újra trendi lett múzeumba járni, ám miközben a nagy gyűjtemények látogatottsága az egekbe szökött, a kis vidéki kiállítóhelyek sok helyen veszélybe kerültek, s volt, amelyet be is kellett zárni. Hunt akkori véleménye szerint például ezen intézmények támogatása céljából kellene visszavezetni a belépőt. A politikus ugyanakkor leszögezte, az oktatási intézmények hallgatóinak állandó, a helyi lakosok számára pedig heti egy nap ingyenességet kellene biztosítani.

A liberális The Independent még négy éve járta körbe azt a kérdést, hogy miért ragaszkodik a politika körömszakadtáig – különösen a külföldi turisták esetében – az ingyenességhez. A válasz egyebek között ott bújik meg, hogy 2013-ban miközben ez 45 millió font pluszköltséget jelentett, addig a turisták 315 milliót költöttek el a múzeumok ajándékboltjaiban. Nem mellesleg azért, mert igen széles és komoly a kínálat, s olykor az az érzése támad az embernek egy ilyen üzletben, hogy a britek nagyjából mindenből pénzt csinálnának: a kulcstartótól a szakmai-kutatói igényeket is kielégítő monográfiákig.

Fontos azt is megjegyezni, hogy az ingyenesség az állandó kiállításokra vonatkozik, az időszakos, egyedi tárlatokért, szakelőadásokért most is fizetni kell. Ahogy azért is, ha valaki extra szolgáltatásokat szeretne. Erre találták ki a támogatói tagság intézményét, ahol egy bizonyos összeg fejében az egyszerű látogatókhoz képest több hozzáférést kaphatunk az adott intézmény infrastruktúrájához.

Az adatok szerint Nagy-Britanniába 2015-ben 36,1 millió külföldi turista érkezett, s összesen kicsit több mint 22 milliárd dollárnyi összeget költöttek. A szigetországban tizenhat olyan múzeum van – közülük tizenkettő Londonban –, amelynek látogatottsága meghaladja az évi 1 millió főt, ebből a British Múzeumot 6,8, a Nemzeti Galériát 5,9, a Londoni Természettudományi Múzeumot 5,2, a modern brit művészeti gyűjteményt, a Tate Galériát 4,7, a fentebb említett Viktória és Albert Múzeumot pedig 3,4 millióan keresték fel egy év alatt.

###HIRDETES2###