Könyvkiadó-tulajdonos apjának köszönhetően gyermekkorát a magyar irodalom nagy alakjainak közelében töltötte, most pedig a zsidómentő Albert Göringet mutatná meg a nagyvilágnak. Cserépfalvi Imre lánya, Galligan-Cserépfalvi Katalin számára magától értetődő volt, hogy naplójába Radnóti Miklós ír, a családi szőnyegen pedig József Attila játszik vele.
A Cserépfalvi Könyvkiadó a két világháború között működött, hogy aztán a második világháború alatt ellenálló apa halállistára kerüljön, és bujkálni kényszerüljön. Az ekkor tízéves, Mimikokónak becézett kislánynak egyedül, álnév alatt kellett boldogulnia vidéken. Erről az időszakról szól emlékezésregénye, a Mimikokó illegális élete. Cserépfalvi Katalin végül 1957-ben hagyta el az országot, az Egyesült Államokban doktorált irodalomtörténetből, és több egyetemen is tanított. „Hányan lehetnek, akikről már nem beszél, akikre nem emlékszik senki. Az emberek akkor érzik említésre méltónak a háború áldozatait, ha nagy számokról, milliókról van szó, vagy ha sikeres akcióban áldozták fel az életüket. Ha nemes a szándék, de nem jártak sikerrel a bevetésben, senki nem akar róluk beszélni” – egyebek közt erről beszélt még 2003-ban lapunknak Galligan-Cserépfalvi.
Mimikokó illegális élete – ugyanezzel a címmel rendez most szombaton 13 órától városi sétát, majd közönségtalálkozót a Miénk a Ház! városvédő munkacsoport. Az Eötvös térről induló túra érinti a Váci utca 10.-et is, ahol egykor a Cserépfalvi Kiadó működött. Ezután a Rózsavölgyi Szalonban lesz közönségtalálkozó, ahol Farkas Éva újságíró beszélget majd Cserépfalvi Katalinnal.
A kiadótulajdonos lánya a zsidómentő Albert Göring életének bemutatását is küldetésének tekinti. Hermann Göring öccsének számos magyar üldözött is köszönhette életét. A részben Magyarországon forgatott, Göring utolsó titka című angol dokumentumfilm készítésében Cserépfalvi Katalin is közreműködött.
