Tavaly finoman szólva sem aratott osztatlan sikert Rihanna szigetes koncertje. Elsőre ugyan jó ötletnek tűnhetett, hogy a fesztivált a barbadosi énekesnő fellépésével indítsák, ám végül hakniízű buliban lehetett részünk, és a belépés körüli mizéria miatt is joggal morgolódtak a rajongók.
A jubileumi, 25. Szigetet egy amerikai énekesnővel kívánták felpörgetni, ezúttal olyasvalakivel, aki egyszer – történetesen éppen tíz éve – már fellépett ugyanitt. Alecia Beth Moore, azaz Pink show-szempontból valóban nem rossz választás, még annak ellenére sem, hogy legutóbb öt éve jelentetett meg nagylemezt The Truth About Love címmel, miközben új, hetedik, Beautiful Trauma című albumának elvileg épp ma kellett volna megjelennie, ám már korábban kiderült, a bemutató október közepére csúszik.
Hogy mindezek ellenére mégsem volt hiábavaló meghívni őt, azt maga az érintett bizonyította be. Az immár kétgyermekes anyuka ugyanis a capella fantasztikus volt, öröm volt hallani, hogy bizony akad még erő a torkában. A hangosítással viszont valami nem stimmelt, persze nem technikailag – hiszen a nagyszínpad remekül szól, Pink előtt a kanadai Bily Talent sem ment rosszat –, de valahogy mintha mégsem állt volna össze minden. Viszont a VIP-ből kiszabadulva már sokkal jobban ültek a dalok, ha akad hely és levegő, máris jobb a hangulat.
Közben persze kulcskérdés az is, egy-egy világsztár mennyire tekint hakniként a bulira, mennyire akarja szimplán csak letudni azt, bármiféle – legalább színlelt – jókedv nélkül. Egy kósza Hello, Budapest! azért elég halovány teljesítmény ebben a galaxisban. Nos, ami Pinket illeti, fényévekkel verte Rihannát. Többet és célirányosabban kommunikált, de nem vitte túlzásba sem a dolgot. Ha tehát a Sziget ragaszkodik a nyitódívákhoz, ez úton üzenjük: a Pink-irány szimpatikusabb, mint a Rihanna-vonal.
De vajon mekkora sikere lehet az olyan előadóknak, akik éppen kevésbé aktívak, vagy túl vannak már a csúcson? Nos, Pink ebből is adott ízelítőt. Tíz éve tényleg a topon volt, hangjátéka pedig mára sem kopott semennyit sem.
Térjünk még vissza egy pillanatra a tavalyi, nyitónapi beengedési gikszerre. Ez ügyben arról tudunk beszámolni: idén javult a helyzet, három helyett cirka másfél óra alatt sikerült kollégáinknak a munkavégzéshez és a bejutáshoz szükséges karszalagokat felvenniük. Ha így számolunk, akkor jövőre már egész jól állunk majd, hiszen az időfelezést alapul véve, 2018-ban mindez már negyvenöt perc alatt is menni fog, így minden VIP-tini időben, a nyitódíva nyitóshow-ja előtt kényelmesen bejut majd a fáról lógni a VIP-teraszon.
Aki pedig látni is akar valamit, és esetleg beleunt abba, hogy nagyon fontos személy legyen: van egy csomó hely kint, a fűbe is le lehet heveredni. Onnan még a koncert is jobban szól.
