Ő adta ki József Attila klasszikus, Nagyon fáj című verseskötetét, de gondozta Kassák Lajos és Radnóti Miklós könyveit is. Az első világháború után Párizsba emigrált, a második alatt letartóztatták, majd halállistára is került. Miután a nevét viselő könyvkiadót államosították, és nem maradt számára több lehetőség, a méhészkedés felé fordult. Hosszú és fordulatos élete során kétségkívül formálta a XX. századi magyar irodalmi világot Cserépfalvi Imre, mégis mintha elfelejtettük volna őt. Pedig a nevéhez kötődik a Szép Szó folyóirat elindítása, ahogy egy sor a második világháború előtti náciellenes, baloldali kiadvány megjelentetése is.
Egykori lakóhelyén, a Budakeszi út 47/C. alatt található villában idén májusban avatták fel az emléktábláját, most hétvégén pedig a cserépfalui emlékszoba átadására került sor. Az avatót a legendás könyvkiadó szülőháza helyén tartották. Az ott megtekinthető kiállítást kurátorként Tokaji Nagy Erzsébet, illetve Szkárosi Endre, Boros Géza és Rónai Zsuzsanna gondozta. Tokaji Nagy beszéde után Szkárosi tolmácsolta az egykori kiadós lánya, Cserépfalvi Katalin szavait, míg Balog Zoltán miniszter levélben üzent a megjelenteknek.
– Az „öreg” legendája megvan, sokan emlékeznek rá jó szívvel, de bizony ideje volna emlékezetét felfrissíteni – mondja lapunknak Szkárosi Endre. A József Attila-díjas költő-irodalomtörténész maga is nagyon hiányolja az 1991-ben, kilencvenegy éves korában elhunyt Cserépfalvit, ahogy, mint mondja, a rendszerváltás körül újraindítani szándékozott, ám megkapaszkodni nem tudó új Cserépfalvi Kiadó egykori munkatársai is. Vagy épp a kiadótulajdonos lánya, Galligan-Cserépfalvi Katalin, aki az idén tavasszal maga is részt vett egy budapesti városnéző sétán. Ő 1957-ben hagyta el az országot, hogy az Egyesült Államokban doktoráljon irodalomtörténetből, és több egyetemen tanítson aztán. A Mimikokónak becézett lánnyal kiskorában még József Attila játszott a családi szőnyegen, de aztán hamar kénytelen volt felnőni. A háború alatt egyedül, álnév alatt kellett bujkálnia vidéken, amiről megírta emlékezésregényét, a Mimikokó illegális életét.