Az első Orbán-kormány és a jelenlegi kabinet kulturális szemlélete közötti különbséget nemcsak az jellemzi jól, hogy 1998 és 2002 között a kulturális ügyeket külön minisztérium irányította, míg most jelentősen csökkentett jogosítványokkal egy államtitkárság próbálja a kultúrpolitikát alakítani, hanem az olyan úri huncutságok megbecsülése is, mint például a táncművészet. Az első Orbán-kormány volt az, amelyik meghallotta a magyar táncművészek óhaját, és részükre 2001-ben új intézményt hozott létre, Nemzeti Táncszínház néven. Ennek állandó játszóhelye a budavári Karmelita kolostor, az egykori Várszínház otthona lett. A mostani kabinet pedig ugyanezt az épületet szemelte ki a Miniszterelnökség számára, ezért a táncszínházat 2014-ben kiköltöztették, és négy éve vendégségben rendezheti meg az előadásait. Új otthona a tervek szerint márciusra készül el a Millenáris Teátrum helyén, Zoboki Gábornak, a Müpa és a miniszterelnöki rezidencia tervezőjének az elképzelései alapján. A megközelítőleg 5 milliárdos beruházás kivitelezője pedig az egyetemek, színházak, stadionok és uszodák építésénél is jeleskedő ZÁÉV Zrt.
Gül baba türbéjének és környezetének felújítási munkálatait ugyancsak a – Mészáros Lőrinccel hírbe hozott – ZÁÉV kivitelezi. A mintegy 2,5 milliárdos projektet részben a török állam finanszírozza, míg a műemlék felújítását és működtetését a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány végzi. Az alapítvány tagja többek között Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Suat Gökhan Karakus és Adnan Polat török üzletember. (Utóbbi Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének egykori üzleti partnereként került reflektorfénybe.) A muszlim zarándokhelyként nemzetközileg jegyzett Gül baba-türbét eredetileg már tavaly év végén át kellett volna adni, ezért talán nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, még az országgyűlési választás előtt megrendezik az avatóünnepséget.
Idén tavaszig műemlékek újulhatnak meg és kulturális intézmények sora nyílhat, a számlát részben az Európai Unió állja. Szintén idén tavaszra ígérték a Hagyományok Házának és az Állami Népi Együttesnek is otthont adó patinás vízivárosi palota, a Budai Vigadó felújításának befejezését. A mintegy 7,6 milliárd forintos beruházás kivitelezője az Épkar Zrt. (Üzleti partnerként Szeivolt István cégét korábban hírbe hozták Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel és nagyvállalkozóval; Tiborcz Istvánnal; valamint Bánki Erik Fidesz-képviselővel is.) A társaság nevéhez fűződik egyebek között a hatvani Grassalkovich-kastély, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rekonstrukciója, a budapesti Akvárium Klub, az Erzsébet téri Design Terminál és park építése. De ez a cég kivitelezi a városligeti Olof Palme-háznak és az operaház Andrássy úti palotájának rekonstrukcióját is – utóbbit a West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel és a Laki Épületszobrász Zrt.-vel konzorciumban. (A WHB vezére, Paár Attila Tiborcz István barátja és üzleti partnere.) A WHB, az Épkar és a Build It Mérnökiroda a józsefvárosi Károlyi–Csekonics-palotaegyüttes rekonstrukciójának kivitelezője is. A beruházás költsége 10,7 milliárd forint, 1,2 milliárddal drágább a becsült árnál. Az épületet a felújítás után a református egyház kapja meg az államtól.
Mehetnek a lovak a várba, és lehetnek ott bálok is: a WHB és a Laki Épületszobrász Zrt. együttműködése a Nemzeti Hauszmann-terv fő projektjére is kiterjed. Még a ciklusban fogják átadni a budai Várban újraépített Királyi Lovardát, a Főőrségi épületet, a Stöckl-lépcsőt, de a Csikós-udvar is visszakapja eredeti szépségét – mindez 6,6 milliárdba kerül. A Szépművészeti Múzeum román csarnoka már idén tavasszal, míg a múzeum majd ősszel nyílik meg. Hozzávetőleg 14 ezer négyzetmértert, az épület 40 százalékát érinti a felújítás; kivitelezője a Magyar Építő Zrt. (Az Épkarhoz hasonlóan e céget is Szeivolt István neve fémjelzi.) Körülbelül 10 milliárd forint a munkálatok költsége.
