Az első Orbán-kormány és a jelenlegi kabinet kulturális szemlélete közötti különbséget nemcsak az jellemzi jól, hogy 1998 és 2002 között a kulturális ügyeket külön minisztérium irányította, míg most jelentősen csökkentett jogosítványokkal egy államtitkárság próbálja a kultúrpolitikát alakítani, hanem az olyan úri huncutságok megbecsülése is, mint például a táncművészet. Az első Orbán-kormány volt az, amelyik meghallotta a magyar táncművészek óhaját, és részükre 2001-ben új intézményt hozott létre, Nemzeti Táncszínház néven. Ennek állandó játszóhelye a budavári Karmelita kolostor, az egykori Várszínház otthona lett. A mostani kabinet pedig ugyanezt az épületet szemelte ki a Miniszterelnökség számára, ezért a táncszínházat 2014-ben kiköltöztették, és négy éve vendégségben rendezheti meg az előadásait. Új otthona a tervek szerint márciusra készül el a Millenáris Teátrum helyén, Zoboki Gábornak, a Müpa és a miniszterelnöki rezidencia tervezőjének az elképzelései alapján. A megközelítőleg 5 milliárdos beruházás kivitelezője pedig az egyetemek, színházak, stadionok és uszodák építésénél is jeleskedő ZÁÉV Zrt.
Gül baba türbéjének és környezetének felújítási munkálatait ugyancsak a – Mészáros Lőrinccel hírbe hozott – ZÁÉV kivitelezi. A mintegy 2,5 milliárdos projektet részben a török állam finanszírozza, míg a műemlék felújítását és működtetését a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány végzi. Az alapítvány tagja többek között Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Suat Gökhan Karakus és Adnan Polat török üzletember. (Utóbbi Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének egykori üzleti partnereként került reflektorfénybe.) A muszlim zarándokhelyként nemzetközileg jegyzett Gül baba-türbét eredetileg már tavaly év végén át kellett volna adni, ezért talán nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, még az országgyűlési választás előtt megrendezik az avatóünnepséget.
