Rajtrácslányok

Vagy kétszáz lány jelentkezett a hirdetésre. Közülük válogatták ki a legszebb harmincat.

Formula1 – Mogyoród, 1986. Első magyar nagydíj

Te jó ég, milyen büszke voltam! Az utcában a lányok sárgultak az irigységtől. Nagyon menő volt a Marlboro cucca, piros forrónadrág, fehér póló. Tapadós. Mikor kiszálltunk az Ikarusból, harminc válogatott lány, komolyan mondom, hogy megállt körülöttünk a levegő. Otthon apu dühöngött, hogy még a végén elkurvul a kislánya, de anyu megmentette a helyzetet. Ugyan apus, hát mikor legyen szép a gyerek, ha nem tizennyolc évesen! Rendes a mi Magdánk, tud vigyázni magára.

Vagy kétszáz lány jelentkezett a hirdetésre. Közülük válogatták ki a legszebb harmincat. Az is számított, hogy beszéltünk valamit angolul. Ez volt az első Forma–1 idehaza, 1986 nyarán. Nagy felhajtás, kétszázezer néző, tévéközvetítés a világnak. Nekünk az volt a dolgunk, hogy a rajtnál odaálljunk az indulópontokra. Én kaptam az egyes pozíciót. Tudjátok, ki gurult hozzám? Maga Ayton Senna, az egyik leghíresebb pilóta. Egy gyönyörű brazil fiú. Megsirattam, mikor pár évre rá halálos baleset érte a San Marinó-i nagydíjon.

Az időmérő előtt odajött hozzám: hallom, te leszel az egyes kockán. Hozz szerencsét! Angolul mondta, de értettem minden szavát. Good luck, Ayton! – válaszoltam neki, erre mosolygott és adott egy autogramot. Azt a fotót, az aláírással nem adnám semmiért, pedig árverésre is vitték volna, nagy pénzért. A futamon második lett, nagyon szurkoltam, hogy nyerjen.

Formula–1 – Mogyoród, 1986. Első magyar nagydíj

Azóta? Kijártam a főiskolát. Krónikus petefészek-gyulladásom lett Csernobil miatt, érdekes, az is nyolcvanhatban volt. Azt mondták az orvosok, nem biztos, hogy szülhetek. Hála a Teremtőnek négy gyermekem született, három fiú után egy kislány. Szépen élünk, családi ház, kerttel a külvárosban. A férjem sokat dolgozik, én Maricám érkezése után itthon maradtam, gondoskodom róla, hogy meglegyen mindenük. Így alakult. Nem bánom, ez az élet rendje. A mi életünké biztosan.

Néha előveszem a szekrény mélyéről azt a híres Marlboro cuccot. Nézegetem. Esélyem sincs, hogy magamra húzhassam, nemcsak az évek mentek, a kilók is jöttek. És emlékezem arra a forró nyári napra, Senna mosolyára, a fiatalságomra.

X

A genderina

Nézzék meg jól ezt a fényképet. Pontosan azért harcolunk, hogy ne ez legyen. Soha többé! Kihajtják a szegény lányokat a tömeg elé, mint mustrára az állatot, csak azért, mert jól mutatnak. Ők meg illegetik magukat, süt róluk az elsődleges nemi jelleg. Ez szégyenletes. Sok támadás éri a mozgalmunkat, de szívósak vagyunk. A Forma–1 például már eltörölte a rajtrácslányok alkalmazását. Belátták, hogy ez a nemi propaganda a modern világban tarthatatlan.

Az embernek elévülhetetlen joga, hogy maga határozza meg a nemét. Én nem hiszek abban, hogy az ember fiúnak vagy lánynak születik. Ez csak megszokás dolga. Látják, még én is ösztönösen a fiút helyezem az első helyre. Idevezetnek a sok évszázados sémák. De nyugodjanak meg, lebontjuk őket. Le bizony! A felvilágosult Kanadában már vannak olyan személyazonossági papírok, ahol jelzik a semlegesneműséget.

Itt, nálunk egyelőre amint megtudják egy családban a születendő gyermek biológiai nemét, elkezdenek hozzá fiúsan vagy lányosan beszélni. Ez szánalmas. A fiúhoz persze büszkeséggel, mint akitől később erőt, bátorságot, teljesítményt várnak. A lányhoz lágyabban, mint akit féltenek az általuk nevelt férfiak világától. Pedig nem félteni kell, hanem születése pillanatától úgy nevelni, hogy semmiben sem különbözik a hímektől. Miért ne traktorozhatna és játszhatna katonásdit? A fiú pedig miért ne babázhatna, főzőcskézne? Ugyanez igaz az öltözködésre, de még a névválasztásra is. Legyenek unisex nevűek a születendő gyermekeink. Keressünk együtt olyan új neveket, melyek fiúra, lányra egyaránt illenek.

Írjuk át a meséket a gyerekeink nemi felszabadításáért! Tarthatatlan, hogy még a klasszikus mesék is a férfi-női szerepek bevéséséről szólnak. Elárulom maguknak, hogy most dolgozom át szabad időmben a Hamupipőkét. Nincs benne megmentő királyfi a topánkával. De nincs lencsét válogató, elnyomott lány sem. A következő foglalkozáson felolvasom maguknak.

Addig is vigyék ezt a fotót az egykori rajtrácslányokról, és mutassák meg a fogékonyabb embereknek, mint elrettentő példát. Higgyék el, érdemes.