Sokan hihették-hihetik azt, hogy az apaellenes propaganda mögött globális erők húzódtak-húzódnak meg. Vagy azt, hogy a gyermekek jogaiért küzdő, New York-i központú UNICEF a nemzet és a család hagyományos értékeit kikezdő háttérhatalom része. Lehet. A hazai apaellenes kampány azonban azt mutatja, bornírt ostobaságokért nem kell olyan messzire mennünk. Láthatóan nem áll távol az ilyesmi tőlünk, ebben az ideológiai különbségek sem játszanak szerepet. A külföldi nagyvállalatok által jócskán támogatott magyar UNICEF ügyvezető igazgatója, Danks Emese a vásárlókat, illetve az ügyfeleket naponta szanaszét alázó Tesco és Erste Bank között akkor látta el a kormányszóvivői munkát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök alatt, amikor a rendőrök 2006 őszén összevissza verték békés honfitársaikat. Érzékenységét nem sértette, hogy apák és anyák vére folyt az utcákon, a rendőrségi fogdákban vagy épp a Magyar Rádió udvarán. A Lehel László elnök-igazgató által vezetett segélyszervezetet a tájékozottak a Fidesz hivatalos szolgálataként említik. A támogatók között állami nagyvállalatok, a Fidesz holdudvarához tartozó cégek és a kormánnyal stratégiai szerződést kötött külföldi vállalatok – például a Tesco – egyaránt megtalálhatók nagy számban. Elnézve a szereplőket, talán nincs is szüksége az adófizetők egy százalékára. A tolongás nem lehet véletlen, a szervezet jószolgálati nagykövetének egyike Lévai Anikó, a kormányfő felesége.
Tanulság? A gyerekeket nem szabad bántani. Az apukákkal szemben pedig nem szabad gyűlöletet kelteni.
Az Ökumenikus Segélyszolgálat helyreigazítási kérelemmel fordult hozzánk, amely szerint a cikk állításával szemben a honlapján megtalálható olyan videó is, amelyben a gyermekek bántalmazását az anya is elkövetheti. Mivel ez valóban így van, nem érheti a szervezetet az a vád, hogy az UNICEF-hez hasonlóan a kampányában család- és apaellenesen állítják be a gyermekek bántalmazását.
A tényekhez azonban hozzátartozik az is, hogy a segélyszolgálat tegnap, május 3-án hírlevélben értesítette a sajtót - így bennünket is - a legfrissebb sajtókampányáról. Ebben a levélben megnevezte, belinkelte és csatolta is azt a videót, amelyről a cikk szól, és a levelében csak egyetlen videót említett. A videó megosztó oldal, a Youtube adatai szerint a második videó - amelyet hétfőn nem találtam meg a segélyszervezet honlapján - az elsőhöz képest három nappal később, május 2-án került föl az internetre, a hírlevél mégis csak az apaellenesre hívta föl a figyelmet. Az, hogy a második videó nem jutott el a széles közönséghez, s hogy a kettőt egymástól külön kezelték, a nézettségi adatokból is látszik. Az elsőhöz képest a másodikat nagyságrendekkel kevesebben látták.
