Nekünk nem ment, Babis talán megoldja

2010-től jogszabály alapján lehet kiszűrni a rossz külföldi élelmiszereket. Miért is nem tesszük?

Az élelmiszerek kettős minőségével szembeni küzdelem fontosságát is hangsúlyozza Andrej Babis, akinek mozgalma megnyerte a csehországi választást. A leendő cseh miniszterelnök arról nyilatkozott, hogy ebben az ügyben szövetségeseket keres az unióban. Babis mások mellett nyilván a magyar kormányfőre is gondolt, aki pár napja megdorgálta az Európai Bizottságot. „Az a tény, hogy néhány multinacionális cég szemetet akar velünk megetetni”, nemcsak elfogadhatatlan, hanem a belső piac szabályainak megsértése is – mondta. – A belső piac megvédése a bizottság kötelezettsége – szögezte le Orbán Viktor, hozzáfűzve: ha az intézmény nem tesz így, akkor nemzeti alapon kell megvédeni a belső piacot. „Ez azt jelenti, hogy várunk még egy kicsit, és ha a bizottság nem indít saját jogalkotási kezdeményezést, akkor nemzeti alapon magyar jogszabályt fogok majd kezdeményezni.”

Nem elégedett azonban mindenki a fölvetésével. Az élelmiszerek minőségét szívügyének tekintő újságíró, Lovas István például sokak hangján szólt, amikor így kérte számon a szabályzás hiányát: „2010 óta 7 év telt el. Miért nem volt ennyi idő elég e jogszabály meghozatalára akkor, amikor már legalább a rendszerváltás óta köztudott, hogy a multik »szemetet etetnek velünk«, mégpedig drágábban, mint amennyiért a normális minőségű élelmiszereket árulják a nyugati szupermarketekben?” – írta. Mindez azonban csak félig igaz. Ilyen jogszabály ugyanis éppen 7 év óta létezik. Úgy kellett volna tehát föltennie a kérdést, hogy a kormány miért nem tartja be a saját, 2010-ben elfogadott programját. Vagy úgy, hogy miért hágja át a 2010-ben saját maga alkotta jogszabályt, amelynek célját Kardeván Endre, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos így határozta meg: „A másodlagos élelmiszer-vizsgálat szükségességét az adja, hogy a külföldi élelmiszerekkel kapcsolatban a hatóság számos alkalommal tárt fel problémát. Indokolt a hazai piacon forgalomba kerülő élelmiszerek fokozott ellenőrzése a fogyasztók védelme érdekében. A kormányprogram külföldi élelmiszerek fokozott ellenőrzéséről szóló pontja 96 százalékos társadalmi támogatottságot élvez egy aktuális közvélemény-kutatás szerint.”

A Fidesz-kormány azonban hiába alkotta meg, gyorsan kiderült, hogy nem tudja betartani. 2011 elején történt, hogy Németországból olyan húst exportáltak a világ számos pontjára, amely dioxinnal volt szennyezett. Fazekas Sándor miniszter emiatt a – közvetlenül vagy közvetetten – Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, sertéshúskészítmények, valamint élő sertés felhasználásának és forgalmazásának átmeneti korlátozását rendelte el egy hónapra ezen jogszabály alapján. Ám mérgezett hús ide vagy oda, a korlátozás csupán rövid ideig tartott, az illetékesek ugyanis hamarosan visszakoztak. Kardeván Endre a felelősséget a németekre hárította, és úgy nyilatkozott lapunknak, hogy „a teljes német húsimport ellenőrzésével kissé túllőttünk a célon”. A 24.hu azonban azt derítette ki, hogy a felelősség máshol keresendő. Arról írt, hogy az egyik olyan hazai élelmiszer-feldolgozó akaszthatta meg a jogszabály betartását, amely idehaza erőteljesen tudta képviselni érdekeit. „Egy az agrártárcánál dolgozó tisztviselő a magyar importkorlátozásról így számolt be lapunknak: »Mit gondol, ki volt az első, aki először verte az asztalt a minisztériumban, hogy vonjuk vissza a tilalmat? Csányi Sándor egyik embere.«”

A ma „a cseh Trump” jelzővel illetett Andrej Babisról tudni kell, hogy vállalatán keresztül meghatározó szereplője a magyar mezőgazdaságnak. Hívták őt már a magyar sajtóban a cseh Csányinak is. Így ha már nekünk, magyaroknak nem sikerült, szurkoljunk neki, hátha ő eléri a szemét kisöprését az élelmiszerpiacainkról.