Nagyszerű és rendkívül tanulságos kisfilmet vetített végre egy magyar televízió. Tekintettel arra, hogy kis kivételtől eltekintve a hazai tévék műsorait nem érdemes nézni, mert leginkább csak értelmetlen ostobaságokat öntenek a nézőkre, egy ilyen 20-25 perc a képernyő előtt felvillantja a reményt, hogy az alkotók nemcsak értéktelen őrültségeken gondolkoznak. Bittera Dóra és Molnár B. Tamás Bűvös szakács című kisfilmje a TV2 általában elviselhetetlen műsorfolyamában különösen nagy kontrasztot teremtett-teremt.
A film első része egy nyolcrészes sorozat nyitánya, és a többi epizódot is vasárnap délelőttönként vetíti majd a tévé 8 héten keresztül. Az első rész egy látszólag nagyon egyszerű dologról szólt. A káposztáról. Ezt a terményt azonban olyan összefüggésekbe helyezték bele az alkotók közérthetően, ami minden embert érint, és persze bennünket, magyarokat különösen is. A talán legjobb káposzta ugyanis ha nem is Vecsésen, de a Kárpát-medencében terem. A belőle készült étellel a hagyományainkat mutatták be, utána a töltött káposztában rejlő további gasztronómiai csodát egy kitűnő szakács segítségével készítették el.
A kisfilm a Hargita megyei Gyergyószárhegyen indul, ahol a kitűnő minőségű káposztát a különleges klímájú vidék agyagos földjén termesztik az emberek. A jól bevált hagyományoknak megfelelően nevelt szárhegyi káposzta neve védett, és azt, hogy miért is jó annyira, egy helyi termelő mutatta be és magyarázta el a káposztaföldön. Ezután a késő őszi szüret következett, amikor a falu ünnepel. A következő képsorok az időigényes és lelkiismeretes savanyítást és a sertés- és borjúhússal töltött káposzta elkészítését mutatták be részletesen, majd a tálalást és a kóstolást. Ezen ételek tapasztalásáról és élvezetéről a magyar fogyasztókat sajnos már régen leszoktatta a gyorsítókat és adalékanyagokat használó ipar, valamint a módszereiket kritizáló, ám azokat mégis szolgai módon felhasználó, vagy még annál is alantasabb eszközökhöz nyúló álkézművesség.
Ezután a Szinergia vendéglátó szakiskola korszerű konyhája következett – amely sajnos hamarosan az ésszerűtlen állami szakképzési rendszer egyik áldozata lesz –, ahol Molnár B. Tamás és Litauszki Zsolt szakács a hagyományt felhasználva egy másik irányt választottak a töltelék elkészítéséhez. Egy épp csak kissé füstölt spanyol chorizót (ibériai kolbászt) használtak, illetve olasz zamponét készítettek, amely kicsontozott körömbe töltött húskülönlegességet takar. Az étel, amelyet azután gyönyörűen tálaltak is, ötletes újragondolása, folytatása, vagy ha úgy tetszik, különleges leágazása a töltött káposztánknak. Molnár B. Tamás így összegezte elképzeléseiket erről: „Mi úgy gondoljuk a Magyar Gasztronómiai Egyesületben, hogy ez az útja annak, hogy valahogyan frissen tartsuk a hagyományt. A hagyományos elemeket a maguk legjobb formájában megérteni, és a világra nyitottan tanulni és kísérletezni velük. Azt hiszem, hogy nagyon nincs más járható út. Ehhez persze kell egy bizonyos műveltség, technológiai alapok és fantázia, kreativitás. Jó ételhez jó alapanyag kell, ehhez megfelelő technológia. De minden elvész, ha megadjuk magunkat a tömegtermékeknek. Van egy kulináris hátizsákunk, tartsunk benne rendet! A romlott, rossz szokásokat hajítsuk ki, és ne felejtsünk el főzni!”
A Propaganda című műsor stábja által készített filmen azonnal látszott, hogy az operatőrök, Dala István és Dobondi Lehel tudatosan kerülték a giccset, a közhelyességet, a népieskedő romantikát vagy a komolytalanságot, ami más gasztroműsoroknál rendre előfordul. Ami a szemünk elé tárulkozik, az a valóság. A párbeszédek között hallható, Kárpát-medencei motívumokra épülő zenére ugyanez a korszerű és hiteles egyszerűség a jellemző, Víg Mihály dallamait Csík Gyula játszotta el cimbalmon.
A receptek elolvashatók a www.buvosszakacs.com oldalon, ahová előbb-utóbb a filmek is fölkerülnek.
