Az Eataly alapítóinak filozófiája a hálózat legkisebb részletében is jelen van. Az a lassan homályba merülő gondolat, hogy valójában az ételek jelentik a mezőgazdaság célját, amelyeket „minél jobban ismerünk, annál inkább fogjuk élvezni”. Külön részlege van a kenyereknek, külön a sajtoknak, a halaknak, a szalámiknak és a húsoknak, a boroknak, a söröknek, a desszerteknek, a kávéknak. Az áruház közepén pompáznak a különböző termények, a zöldségektől a gyümölcsökig, és mellettük mindenről a legrészletesebben lehet tájékozódni. A gasztroirodalom több száz kötete vásárolható meg, amellyel arra tanítják a szükségszerűen laikus fogyasztókat, hogyan vásároljanak, hogyan főzzenek és hogyan egyék-értékeljék az olasz ételeket. A konyhai eszközök tárháza, a sajt és a sonka érlelésének bemutatóterme, illetve a borkóstolás helyszíne közvetlenül is ezt a célt szolgálja. Minden helyszín közepén külön-külön kis étterem áll, ahol a hibátlan alapanyagokból szakácsok készítik rendelésre az ételeket. A fogyasztók akár vásárlás közben ehetik végig a nagyszerű fogásokat.
Az értelmes rend itthon még hiányzik. A mezőgazdaság igazi céljait manapság eltérítheti az elitista ostobaság. Közpénzekből óriási összegek mennek lobbisták és marketingesek elképzeléseire vagy a chemtrailezésnél is károsabb hungarikumrendszer működtetésére. Szerencsére a sötétségben már megjelent a fény. Azok a termékek, amelyek idehaza megkapták az Aranyszalag Minőség tanúsítványt, a francia Label Rouge és az olasz Eataly minőségi követelményeihez hasonlóan valóban nemzeti értékeket jelentenek.
