A telekommunikációs óriás 2011-ben szintén a korrupcióval szerezhetett előnyöket Üzbegisztánban, norvég források szerint akkor 30 millió dollár csúszópénzt fizethettek. Az eddig megjelent információk és bankbizonylatok szerint Karimova és postafiókcége az utóbbi években 92,5 millió dollárhoz juthatott a Vimpelcomtól a 2007-ben életbe lépett, majd a meghosszabbított megállapodásokért s az azokkal járó jogokért. A Telenor-botrány a norvég kormánynak azért is kínos, mert a tulajdonosi érintettség okán szakminiszterek is tudhattak az ügyről, mégsem ellenőrizték a kifizetéseket, s az adóparadicsomban bejegyzett Telenor-érdekeltség sem az átláthatóságot segítette, amit tudniuk kellett.
Kétes ügyekbe keveredett a 36 százalékban állami tulajdonú Yara International, Norvégia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata is. A gyanú szerint a vezetők jóváhagyásával líbiai és indiai üzleteket szereztek meg csúszópénzzel. A Financial Times úgy tudja, az ügyben a Yara korábbi vezérigazgatóját és három másik magas rangú vezetőt korrupcióval gyanúsítottak meg, amit tagadtak, de a vállalatnak rekordösszegű büntetést kellett kifizetnie, csaknem 300 millió norvég koronát (kb. 10,5 milliárd forintot). A botrány után a Yarától több vezetőnek is mennie kellett, s nem tisztázott, hogy az állami résztulajdonú nagyvállalat miért és milyen eredménnyel folytatott titkos tárgyalásokat legnagyobb riválisával, az amerikai CF Industriesszal egy esetleges összeolvadásról.
