Budapest elutasítja a kettős mércét

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Szijjártó Péter miniszter a magyar mozgástérről, az amerikai nyomásgyakorlásról és Európa jövőjéről.

Stier Gábor
2014. 12. 29. 5:15

– Nyílt titok, hogy nem is a demokráciát félti Amerika. Az nem tetszik Washingtonnak, hogy a magyar kormány normális viszonyt ápol Moszkvával, s ha lazítanánk a kapcsolatokon, alighanem a korrupció helyzete sem nagyon érdekelné. Elképzelhető olyan helyzet, hogy Budapest enged az amerikai nyomásnak?
– Mi az egyenlő elbánás hívei vagyunk, a kettős mércét minden körülmények között elutasítjuk. Merthogy érdekes módon azt senki nem feszegeti, miként fordulhat elő az, hogy a szankciók bevezetése óta az Oroszország és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom csökkent, az Oroszország és az Egyesült Államok közötti viszont növekedett. De azt is említhetném, hogy a Moszkvát a leghangosabban szidalmazó uniós országok közül nem egynek az elmúlt hónapokban nőtt az Oroszországba irányuló exportja. Mi irigykedve tekintünk az Egyesült Államok és Kína közti gazdasági-pénzügyi együttműködés szorosságára, miközben nem értjük, hogy miért kap bírálatot a tizenhat közép- és kelet-európai ország a Kínával való regionális együttműködés fejlesztéséért.

– Igen, az érdekek azonban eltérők. Így még a szolidaritásra alapuló Európai Unión belül sem vették figyelembe Közép- és Dél-Európa érdekeit, amikor zátonyra futtatták a Déli Áramlatot
– Közép-Európa érdeke a Déli Áramlat megépülése lett volna. Tudtuk, hogy az Európai Uniónak komoly aggályai voltak, ugyanakkor Közép-Európa energiabiztonságának kérdése európai ügy. Ezért most amellett, hogy új források és szállítási útvonalak után nézünk, érdeklődve várjuk, hogy az Európai Bizottság által felvázolt beruházásösztönző terv részeként – vagy akár azon kívül – milyen megoldást kínál Brüsszel a térségnek. A napokban az orosz energiaügyi miniszter megerősítette, hogy az orosz gáz el fog jutni a török–görög határra, ahonnan tovább hozhatjuk

– feltéve, ha építünk csövet!
– Ez így van, éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió is aktivizálja magát ebben a kérdésben.

– Az eddig elhangzottakból is látszik, hogy Magyarország hatalmas geopolitikai hullámverésbe került, amelyet a kormány most német szélárnyékban vészelne át. Jól látom?
– Európában az első számú szövetségesünk Németország, ezért magától értetődő, ha súlyos geopolitikai kérdésekben szorosan együttműködünk. Főképp úgy, hogy a rendkívül szoros kapcsolataink miatt az érdekeink is egybevágnak.

– Ez így is van, a minisztérium átalakításának lázában a magyar diplomácia azonban mintha elaludta volna Berlinnek az Ukrajna körüli válságban végrehajtott nyári fordulatát. Nem gondolja, hogy kicsit elkéstünk ezzel az óraegyeztetéssel?
– Az ukrajnai válság kapcsán képviselt álláspontunk következetes: kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és a minél gyorsabb tárgyalásos megoldást támogatjuk a minszki jegyzőkönyv alapján. S azt gondoljuk, hogy ami Ukrajnában történik, az ellentétes Európa hosszú távú érdekeivel. Úgy véljük ugyanis, hogy az Európai Uniónak hosszú távon a partnerségen és a nemzetközi jog kölcsönös tiszteletén alapuló együttműködést kellene kialakítania Oroszországgal. Ettől pedig napról napra egyre messzebb kerülünk. Ugyanígy Berlin is a párbeszédet szorgalmazza, s felveti az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió együttműködésének kérdését is. Mi a kezdetektől ugyanezt az álláspontot képviseljük.

– Ezzel az állásponttal nem igazán vág egybe, hogy az Egyesült Államokkal az élen egyes országok Ukrajna erőteljes felfegyverzését szorgalmazzák
– Szomszédos országként nekünk az az érdekünk, hogy a fegyveres konfliktus minél előbb szűnjön meg Ukrajnában.

– Európa jövője Ukrajnában dől el, így e kérdésben természetes a vita. Ugyanígy nem lehet szó nélkül elmenni a jelen problémái mellett sem. A bírálatra bőven van ok, a megfogalmazás módja, a nemegyszer belpolitikai célokat szem előtt tartó – az Amerikával folyó vitában is tetten érhető – retorika azonban sokszor adhat okot félreértésre. Az sem javítja Magyarország megítélését, hogy az európai, euroatlanti elkötelezettség kérdése is a kelleténél jobban vált pártpolitikai viták tárgyává. Milyen Európában gondolkodik a kormány?
– Magyarországnak az az érdeke, hogy Európa erős legyen. Márpedig nincs erős Európa erős európai országok nélkül. Ami pedig az itthoni vitákat illeti, azt gondolnám, hogy amikor az országot méltatlan támadások érik, akkor a magyar politikai élet szereplőinek össze kellene fogniuk, hiszen az első a nemzet érdeke. A külpolitika eredményessége nem pártérdek, hanem az egész nemzet érdeke. Ezért egyeztetek rendszeresen valamennyi parlamenti párttal, ezért konzultálok a korábbi külügyminiszterekkel, és ezért tájékoztatom rendszerint a frakcióvezetőket. Persze az együttműködéshez itt sem elég az egyoldalú akarat.

– E konszenzus kialakítása akár újévi kívánság is lehetne, amelyet én még megtoldanék azzal, hogy Magyarország ne szigetelődjön el
– Szeptemberi kinevezésem óta majdnem harminc külügyminiszterrel tárgyaltam, az utóbbi években ott ültem a miniszterelnök valamennyi fontos külügyi tárgyalásán, ezért nyugodtan mondhatom, hogy ez a veszély nem fenyeget.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.