Milliárdos üzlet volt a kamupárt, de lehet, hogy ennek most vége?

Mitől lesz egy párt kamupárt, miért éri meg, és mit lehet ellenük tenni? Elmagyarázzuk.

A kamupártokkal csak az egyik gond, hogy konkrétan lopják a közpénzt. A másik, hogy aláássák a politikai rendszerbe vetett, amúgy sem túl izmos bizalmat, illetve torzítják a választási eredményt: ha túl sok párt van szavazólapon, egyes szavazók eltévedhetnek, különösen, ha szándékosan megtévesztő a párt neve – mint például az Összefogás, amit a baloldali pártszövetséggel, vagy az Együtt 2014, amit a Bajnai Gordon által alapított Együtt-tel lehetett összekeverni. Összességében ez nem jelentett sok szavazatot – a tizennégy, 1 százalékot sem elérő pártlistára 2014-ben összesen kicsit több mint 182 ezer ember szavazott, vagyis az összes listás szavazat 3,6 százalékát kapták –, de egy kiélezettebb helyzetben ez is döntő lehet.

Megpróbálják, az biztos. A szeptember végi adatok szerint rekordszámú, 222 bejegyzett párt van, és további 177 áll éppen bejegyzés alatt. Nem tudjuk biztosan, de feltételezhető, hogy ezek egy része kizárólag a kampánytámogatásra hajt. Ugyanakkor jövőre már egy fokkal kockázatosabb lesz, köszönhetően egy friss törvénymódosításnak.

2013-ban a Fidesz – pontosan a mai frakcióvezető, Gulyás Gergely – még azt mondta, hogy nincs probléma, nem lehet a rendszerrel visszaélni. Most ő volt az egyik benyújtója annak a törvényjavaslatnak, amely megpróbálja elvenni a csalók kedvét attól, hogy csak az állami támogatás megszerzéséért induljanak a jövő évi választásokon. A módosítás értelmében annak a pártnak, amely nem éri el listán az egy százalékot, vissza kell fizetnie az állami támogatást, ha pedig másként nem megy, a pártok vezető tisztségviselőitől mint magánemberektől hajtaná be a pénzt a NAV. Ez vagy visszaszorítja a csalást, vagy oda vezet, hogy a kamupártok vezetői teljesen vagyontalan strómanok lesznek.

De, lehet. Vannak olyan pártok, amelyeknek nincs ugyan túl nagy támogatottságuk, de nem nevezhetők kamunak, valóban képviselnek valakiket, még ha ők nincsenek is sokan. Ilyen például a Munkáspárt, amely 1989 óta létezik, 2014-ben 0,56 százalékot szerzett. Vagy ilyen lehetne a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt, ha önállóan indulna. Számukra a törvénymódosítás után dilemma lehet, hogy el merjenek-e indulni, hiszen könnyen csődbe mehetnek, ha nem sikerül elérni az egy százalékot. Az eredeti javaslatban egyébként 0,5 százalékos határ szerepelt, de ezt később, az ellenzék helyeslése mellett 1 százalékra módosították.