Rengeteg a párt Magyarországon, és a számuk napról napra emelkedik. Az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) kapott keddi adatok szerint jelenleg országosan 222 bejegyzett párt van, és további 177 áll éppen bejegyzés alatt. Egy héttel korábban még 219 bejegyzett és 171 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló. Már a 2014-es választásnál is rengeteg új politikai formáció nevével ismerkedtek meg a választópolgárok, pedig akkor még csak 147 párt próbált volna bejutni a parlamentbe. Ráadásul az ügyészség 2015 májusában 38-at még töröltetett is a hivatalos nyilvántartásból, mert már két egymást követő parlamenti választáson nem indultak.
– Semmi nem változott a 2014-es választási szabályokhoz képest, így semmi akadálya, hogy újra kamupártok induljanak 2018-ban – mondta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő. Szerinte ezek létrehozása választási csalás. Azt Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke is megerősítette a Népszavának, hogy sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos benne, hogy rengeteg szerepel majd a szavazólapon 2018-ban.
A fő probléma szerinte is az, hogy állami támogatást kapnak a pártok a listaállítás után. Nagyon bőkezű a támogatás, 2014-ben a 18 országos listát állító pártnak összesen 5,8 milliárd forintot osztottak ki kampányra. Ebből 3,4 milliárd forintot pedig olyan pártok kaptak, amelyek listájára végül szinte senki sem szavazott. Az egyéni jelöltek egymillió forintot kaptak kincstári kártyán, nekik kétszázalékos eredmény alatt vissza kell fizetni a pénzt, de a pártoknál ilyen szabályok nincsenek: ha senki nem szavaz rájuk, de benyújtják a számlákat, akkor nem kell visszafizetni az állami támogatást. A Political Capital és a Transparency International 2016-ban azt javasolta, hogy a pártok – az egyéni képviselőjelöltekhez hasonlóan – kincstári kártyán kapják meg, és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást.
Pártlistát változatlanul azok a pártok állíthatnak, amelyek – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületi jelöltet állítanak. Ez mindössze 13 500 aláírást jelent. Ráadásul Pálffy Ilona szerint az NVI-nek nincs lehetősége ellenőrizni az ajánlóíveken szereplő aláírásokat. Mindössze a választópolgár kérelmére egyedileg ellenőrzik, szerepel-e a neve az ellenőrzött aláírások között. Így szinte csábít a rendszer a visszaélésekre.
A közügyekhez nem térhet vissza Zuschlag János, de a hat év börtön után 2013-ban szabadult volt szocialista politikus most is együtt dolgozik egy parlamenten kívüli párttal, amelynek nevét és irányultságát azonban nem árulta el. – Nem lehetek jelölt, és nem is szavazhatok, de tanácsadóként segíthetek – mondta lapunknak Zuschlag János. A bűnszervezetben elkövetett csalásért elítélt volt szocialista politikus még hozzátette: kreatív munkát végez, pénzügyekkel nem foglalkozik.
A 2018-ban országos listát állító pártok jelentős része már nem aktív. Például a Jólét és Szabadság – amely 2014-ben 447 millió forintot kapott kampányra – honlapján 2015. augusztusi az utolsó hír, vezetőik neve nem érhető el, mint ahogy a kapcsolatot sem lehet felvenni az MDF utódpártjával. Szintén ennyit kapott a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja is. Ők sem frissítik túl gyakran a honlapjukat, legutóbbi sajtóközleményüket 2014 tavaszán adták ki. A Szepessy Zsolt nevével fémjelzett Összefogás Párt 298 millió forintnak örülhetett, ellenben az alakulat vezetőjét éppen szeptember közepén ítélték nem jogerősen négy év börtönbüntetésre befolyással üzérkedés miatt. A Szili Katalin volt szocialista házelnök által vezetett Közösség a Társadalmi Igazságosságért párt sem aktív, nem érhető el, a politikus pedig 2015 márciusától már miniszterelnöki megbízott lett. Előtte azért 2014-ben szintén 298 millió forintból kampányolhattak. Honlapjuk tanúsága szerint „gőzerővel” készül viszont a 2018-as megméretésre a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, legalábbis a pártlogóban szerepel ez az évszám. Ők a legutóbbi országgyűlési választáson a 27 egyéni jelölt és lista után minimálisan járó 149 millió forintot zsebelték be.
Rengeteg feljelentés született a kamupártok ügyében, és bár egyre közelebb van a 2018-as választás, még mindig nem zárult le az összes ügy. Sőt, úgy tűnik, a legtöbben megússzák a politikai kalandozást. Pintér Sándor belügyminiszter legutóbb augusztusban számolt be az eljárások állásáról: 187 nyomozást rendeltek el, ebből kettő volt még folyamatban, és mindössze tíz esetben történt vádemelés, de egyetlen kamupárt vezetőjén sem kattant a bilincs azóta sem.
Még tavasszal ötpárti egyeztetés volt a választási törvény módosításáról. A kormánypárti javaslat alapján azoknak a pártoknak kellett volna visszafizetniük a támogatást, amelyek nem érik el a parlamenti választáson a listás szavazatok fél százalékát. Nem született megállapodás, így a Fidesz kijelentette: a 2018-as választásig már nem hajlandó módosítani egyik választási törvényen sem.
