Évi egymillió forintos különbség is lehet a kormánypártok és a Tisza Párt nyugdíjtervei között

A kormányzati politika, a kifizetések bővítése a helyes irány a szakember szerint.

Az üzletláncok sok kedvezményt adnak a nyugdíjasoknak. Forrás: Shutterstock

Akár évente egymillió forintos különbség is lehet a kormánypártok és a Tisza Párt nyugdíjakról szóló tervei között az átlagnyugdíj szintjén – mondta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kedden az M1 aktuális csatorna 48 perc című háttérműsorában, amelynek vendége volt Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója is.

Sebestyén Géza (Forrás: Facebook)

Sebestyén Géza kifejtette: a kormánypártok azt mondják, hogy lesz 13. és 14. havi nyugdíj, és nem adóztatják meg a nyugdíjasokat. 

Egy Tisza-kormány viszont még a 13. havi nyugdíjat sem feltétlenül támogatná, és meg akarja adóztatni a nyugdíjasokat

– mutatott rá a szakértő.

Az átlagnyugdíj havonta 250 ezer forint, ami egy tisztességes megélhetésre elég, ennek a nyugdíjas rétegnek is komoly veszteség lenne, ha nem kapná meg a 13. és 14. havi nyugdíjat, és még meg is adóztatnák őket.

Orbán Viktornak a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről szóló bejelentéséről elmondta, 

lehet, hogy hasonló rendszerben vezetik be, mint a 13. havi nyugdíjat: 

az első évben egy heti nyugdíjat kapnak az idősek, és évente egy-egy heti ellátással nő az ellátás. Megjegyezte: az átlagos nyugdíj negyede körülbelül 65 ezer forint, ami jelentős összeg, és bármire költhetik a nyugdíjasok. Közölte, 2010 ben az átlagnyugdíj kevesebb mint 100 ezer forint volt 1,7 millió magyar öregségi nyugdíjas számára. 

Ma kétmillió öregségi nyugdíjas van, nőtt a számuk, de sokkal jobban nőtt az összeg, amit kapnak. Az átlag nyugdíjas éves juttatása 2010-hez képest több mint 160 százalékkal, a nyugdíj reálértéke mintegy 50 százalékkal nőtt.

A kérdésre, hogy a 14. havi nyugdíjat elbírja-e a költségvetés, Sebestyén Géza úgy válaszolt, hogy a személet a fontos, az, hogy megbecsüljük-e a nyugdíjasainkat. 

Mindenki lesz nyugdíjas, és ha azt mondjuk, hogy Magyarországon olyan nyugdíjuk lesz, amiből tudják biztosítani a megélhetésüket, segíti azt, hogy a fiatalok Magyarországon képzeljék el az életüket, de ha azt mondjuk, hogy megadóztatjuk a nyugdíjakat, úgy dönthetnek, hogy nem maradnak itthon – tette hozzá a szakértő.

Sebestyén a Tisza Párt nyugdíjterveiről szólva azt mondta, az alacsony nyugdíjakat bizonyos esetekben emelni szeretnék, de Simonovits András, aki a Tisza Pártnál felelős lehet majd a nyugdíjakért, elmondta, hogy a kezdő nyugdíjak túl nagyvonalúak Magyarországon.

Az MCC műhelyvezetője szerencsétlennek nevezte, hogy a Tisza Párthoz közeli szakértők éppen a nyugdíjasok juttatásainak megvonásáról beszélnek, mert bár sokat nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de még mindig nem csökkenteni kellene őket, hanem emelni. 

A kormányzati politika, a kifizetések bővítése a helyes irány 

– húzta alá. Úgy fogalmazott, rossz üzenete van annak, hogy meg kell adóztatni a magas nyugdíjakat. Annak magas a nyugdíja, aki az egész életét ledolgozta, fizette a járulékot, jó munkahelye, magas szintű szaktudása volt, őket érintené az intézkedés hátrányosan. 

A Tisza Párt arra ösztönözné a polgárokat, hogy ne legyen bejelentett munkahelyük, ne fizessenek járulékot 

– mondta az MCC műhelyvezetője.

Trump a normalitás irányába próbálja visszavezetni az Egyesült Államokat

A műsor másik vendége Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója volt, aki a Donald Trump amerikai elnök megválasztása óta eltelt egy évet értékelte. A szakértő szerint Trump a normalitás irányába próbálja visszavezetni az Egyesült Államokat a Magyarországon elsőnek furának tűnő intézkedésekkel, például a gendersemleges mosdók megszüntetésével vagy az LMBTQ-aktivizmus visszaszorításával a Demokrata Párt által felrúgott „amerikai álmot” próbálja visszaállítani.

Fekete Rajmund elmondta, valójában Donald Trump üzletember, nem politikus, egy „körön kívüli” ember, aki másképp csinálja a politikát. Trump a 2020-as választási vereséget követően tudatosan készült arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke legyen, ennek érdekében permanens kampányt folytatott, a háttérben ő és csapata négy éven át dolgoztak azon, ha hatalomra kerülnek, akkor milyen változtatásokat fognak bevezetni – értékelt. A szakértő hangsúlyozta: 

Donald Trumpék a belpolitikában rendszerváltást hajtanak végre, egy teljes elitcserét, a külpolitika kapcsán pedig felmérték, hogy - szemben az eddigi gyakorlattal – a világ más fontos szereplőivel is szükséges együttműködést kialakítani.

Neki az erő politikáját kellett felmutatnia a nemzetközi térben, láttatva azt, hogy az Egyesült Államok továbbra is erős hatalom, ez a fajta „agresszív” kommunikáció bizonyos országok tekintetében mind erről szól – tette hozzá.

Az amerikai-magyar kapcsolatokra kitérve a szakértő aláhúzta: Donald Trump és Orbán Viktor miniszterelnök pénteki találkozóján a háború és béke kérdésén túl valószínűleg gazdasági és energetikai kérdések, befektetési lehetőségek is napirendre kerülnek majd. Úgy vélekedett, az orosz szankciók és az energetikai nyomásgyakorlás ellenére Trumppal külön megállapodást lehet kötni, a találkozó erre is egy kiváló alkalmat nyújt.

Fekete Rajmund kifejtette: politikai értelemben kifizetődő volt, hogy Orbán Viktor 2016-ban, kormányon lévő miniszterelnökként az elsők között állt ki a későbbi elnök, akkor még elnökjelölt Trump mellett, valamint a 2020-as követően vereségét követően is a magyar miniszterelnök volt az, aki kiállt és azóta is kiáll Donald Trump politikája mellett.

Borítókép: Jól járnak a nyugdíjasok a 14. havi nyugdíjjal (Forrás: Shutterstock)

További játékainkhoz kattintson ide!