„Magyar Péter politikai megszületése óta próbálja eltagadni igazi valóját. Eredettörténete is már csalárdságban fogant – lehallgatta a saját feleségét, ez volt a „belépősztorija” –, ezért is nagyon ideges ő és az őt felfuttató balos médiagépezet, ha elmondják róla az igazságot” – írta Szánthó Miklós a közösségi oldalán. Az Alapjogokért Központ igazgatója hozzátette:
a jobboldal Tisza-jelenségről adott leírását összeesküvés-elméletnek csúfolták, hol kacagva, hol leminősítően szólva arról, hogy Magyar Péter a dollármédia és a manipulációs kerekasztal által felépített szereplő;
hogy Brüsszel embere; aki ebből fakadóan támogatja Ukrajnát és a háborút; aki ebből fakadóan adót és rezsit emelne és nyugdíjat csökkentene; és aki szintén ebből fakadóan a bankok és a multicégek oldalán áll – a magyar emberekkel szemben.

Szánthó Miklós elemzésében részletesen is kifejtette, hogy eddig mi valósult meg a fenti felsorolásból.
Multik oldalán áll
A külföldi tulajdonú K&H Bank elemzője most ismerte el egy háttérbeszélgetésen, hogy „a piac” a Tiszának szurkol, mert „választások után több területhez is hozzá kellene majd nyúlni”. (Értsd: például extraprofitadók, multik szektorális különadója.)
Adó- és rezsiemelés, nyugdíjcsökkentés
A Tisza politikusai (például Tarr Zoltán) és „szakértői” (Dálnoki Áron, Petsching Mária Zita, Simonovits András stb.) több alkalommal és több fórumon arról beszéltek, hogy több- és magasabb kulcsokkal operáló szja-rendszerre lenne szükség (ahol az átlagbér a mai 15 helyett már 22 százalékkal adózna), a kkv-k társasági adóját 9-ről 25 százalékra vinnék fel, a rezsicsökkentést „humbugnak”, a jelenlegi nyugdíjrendszert „túl bőkezűnek” nevezték, és a nyugdíjak úgynevezett degresszív adóztatásáról beszéltek – sorolta Szánthó Miklós. hangsúlyozta: a „piacok bizalmát” a fent említett banki elemző lényegében ezeknek a terveknek tulajdonította, és amúgy ezek egybecsengenek az Európai Bizottság „országspecifikus ajánlásaiban” évek óta szereplő követelésekkel.
Ukrajna- és háborúpártiság
Az Alapjogokért Központ vezetője emlékeztetett: a Tisza úgy csatlakozott az Európai Néppárthoz, hogy a felvételnek három, előre rögzített feltétele volt, ezek közül az egyik Ukrajna végsőkig való támogatása. A Tisza EP-képviselői ennek megfelelően ukrán zászlós pólóban jelentek meg Brüsszelben, saját, „nemzet hangja” című szavazásukon táborukkal megszavaztatták Ukrajna EU-csatlakozását, az EP-ben valamennyi alkalommal (már amikor bent ültek) támogatták az ukrajnai háború elhúzását és eszkalálását lehetővé tevő javaslatokat – és legfőképpen szavazataikkal hatalomban tartották Ursula von der Leyent. Annak a Bizottságnak az elnökét, melynek egy, a Politicóhoz kiszivárgott terve szerint „Európának 5 éven belül készen kell állnia a háborúra”.
Ha ehhez hozzáteszem, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a háború kapcsán a sorkötelezettség visszaállítását sürgette, akkor tényleg itt az egész állatkert
– írta Szánthó Miklós, aki szerint nem mellesleg az Ukrajna további támogatásához szükséges mintegy 400 milliárd eurót valahonnan elő kell teremteni, amelynek „szakpolitikai forrása” adóemelési és nyugdíjcsökkentési koncepció, ami egybevág a tiszás tervekkel.


















