Afrikában szabadabb a sajtó, mint Amerikában

A sajtószabadság helyzete jelentősen romlott világszerte 2015-ben a Riporterek Határok Nélkül szerint.

Az RSF 2002 óta évente rangsorol 180 országot a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervezetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, az öncenzúráról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről.

„Mindegyik indikátor romlást jelez. Számos hatóság megpróbálja átvenni hazájában az ellenőrzést, mert tart a szerinte túlságosan széles nyilvános vitától” – hangsúlyozta Christophe Deloire, az RSF főtitkára. „Manapság valamennyi hatalmi ágnak egyre könnyebb közvetlenül megszólítania a közönséget az új technológiáknak köszönhetően, ezért nagyobb a támadás a független médiát képviselők ellen is” – tette hozzá.

Az RSF Magyarországot a 67. helyre sorolta a 2014-es 65. és a 2013-es 64. után. Magyarország után Bosznia-Hercegovina és Hongkong következik. Az uniós tagállamok közül Magyarország mögött áll – a tavalyi évhez hasonlóan – Olaszország a 77., Görögország a 89. és Bulgária a 113. helyen. A listát bemutató közlemény szerint

„Orbán Viktor, amióta 2010-ben visszatért a hatalomba, nem szűnt meg kiterjeszteni a médiára gyakorolt ellenőrzését\".

Az Európa Bizottságnak a médiatörvény miatt megfogalmazott kritikái csak „enyhe módosításokat” eredményeztek, s a média ellenőrzését ellátó testület tagjainak kinevezése és mandátuma is a kormány hatáskörében van az RSF szerint, amely szerint „Orbán leghívebb pártolóit kereskedelmi rádiófrekvenciákkal, a baráti médiumokat pedig állami reklámszerződésekkel jutalmazták, az Origót egy baráti befektető vásárolta meg, a Direkt36 az egyik ritka független és magán internetes média” – írta az RSF.

A szervezet szerint egyébként a sajtószabadság helyzete valamennyi kontinensen romlott, de különösen Közép-Amerikában esett vissza.

Latin-Amerikában az intézményesített erőszak, mint a 139. helyen lévő Venezuelában és a 109. helyen lévő Ecuadorban, a szervezett bűnözés a 137. helyen található Hondurasban, a büntetlenség a 134. helyen lévő Kolumbiában, a korrupció a 104. helyre csúszott Brazíliában vagy a médiakoncentráció az 54. helyen lévő Argentínában, jelentik a sajtószabadság legjelentősebb akadályait.

Észak-Amerikában miközben az Egyesült Államok nyolc helyett lépett előre, s a 41. helyen áll, Kanada tízet esett vissza és a 18. helyre szorult az internetes ellenőrzések miatt Stephen Harper előző kormányfő mandátumának idején. Az amerikai kontinens összességében Afrika mögé szorult, jóllehet a szervezet szerint Észak-Afrika és a Közel-Kelet a világnak az a része, ahol az újságírók a legtöbb fajta akadálynak vannak kitéve.

Az RSF szerint egyes válságok által sújtott országokban, mint például Irakban (158. hely), Líbiában (164. hely) és Jemenben (170. hely) újságírónak lenni „bravúrt” jelent. Az RSF külön üdvözölte a sajtószabadság helyzetének javulását Tunéziában, amely harminc helyet ugrott előre, és jelenleg a 96. helyen áll.

Az RSF által az újságírók számára legveszélyesebbnek tartott országok csoportja nem változott: Szíria a 177. helyen stagnál, közvetlenül Kína (176.) mögött és Türkmenisztán (178.) előtt, az utolsó két helyre Észak-Korea (179.) és Eritrea (180.) került. A lista elején sem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok tartoznak. Finnország hatodik éve őrzi vezető helyét Hollandia előtt, amelyet Norvégia követ.

Európa továbbra is a világnak az a területe, ahol a legnagyobb a sajtószabadság az RSF szerint, amely ugyanakkor az európai modell gyengülésére is figyelmeztetett. A terrorizmus elleni harc és a kémelhárítás visszaszorítására olyan törvényeket fogadtak el, amelyekkel nagyméretű megfigyelés lehetséges, nőttek a konfliktusérdekek, a hatóságok egyre nagyobb ellenőrzést gyakorolnak a közmédiára és időnként a magáncsatornákra is – véli az RSF, amely szerint Európa nem pozitív irányban halad.