Mégis mire büszkék a köztévénél?

A számok ugyan nem támasztják alá, de az MTVA vezetői szerint nagyon is sikeresek.

Büszkeségre ad okot a közmédia működése – jelentette ki Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői ülésén. Mint kiderült, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap csatornái nemcsak hogy helytálltak, de minden előzetes várakozásra és korai kritikára rácáfolva, még nemzetközi összehasonlításban is hasítanak. Izgalmasnak tűnik ez a magabiztosság, tekintve, hogy a közmédia kapcsán elsősorban a zuhanó nézettségről, a bakikról, a színvonaltalan műsorokról és a politikai függetlenség teljes hiányáról hallani.

A médiapiac átalakulása Európa-szerte megkérdőjelezte a közszolgálati média létjogosultságát. A közönség számos egyéb forrásból tájékozódhat, így egyre kevesebb érv szól a közmédia fenntartása mellett a jelenlegi formájában. Az erről szóló vitáknak és párbeszédeknek azonban hazánkban nem igen volt terük. A 2010-es médiatörvény központosította a közszolgálati médiát, és sokak szerint ezzel párhuzamosan tovább erősítette az állami jelenlétet. A törvény kritikusai cenzúráról és a sajtószabadság eltörléséről beszéltek.

Mint ismeretes, a közmédia tavaly márciusban jelentősen átalakult (15-én indult el az új struktúra). Az M1 hírcsatornává vált, korábbi szerepét a Duna Tv vette át, az M2 gyerekcsatornája este a fiatalokat célozza meg Petőfi Tv néven, az M3 retró-, az M4 pedig sportcsatorna lett.

A változás egyértelmű vesztese az M1, amely bő egy év alatt nézői háromnegyedét elveszítette. Tavaly márciusban, az indulás hetében 332 ezer nézője volt a hírcsatornának (3 százalék), idén tavasszal a kiemelkedő időszakokban sem ment nagyon 200 ezer fölé a nézettség, május 20-án, pénteken pedig elérte a mélypontot: alig több mint 90 ezren kísérték figyelemmel a híradót. De a Petőfi Tv sem produkált jobb mutatókat, május eleji adatok szerint a 18–39 évesek körében átlagban 16 ezren nézték.

Mindeközben a Duna Tv jobban teljesít: megduplázta a saját korábbi, és túlszárnyalta a régi M1 nézettségét is. Népszerűbb műsorai – mint a Kékfény, a Maradj talpon! és a Magyarország, szeretlek! – akár 400-500 ezer nézőt is a képernyő elé ültetnek. Kiemelkedő közönségarányt elsősorban az M4 sportközvetítéseitől várhatunk. A futball-Eb és a riói olimpia alighanem alaposan megdobja majd a közmédia nézettségét. Amely azonban még így is jócskán elmarad más európai országok közszolgálati csatornáinak eredményétől.

Különös, hogy Dobos Menyhért nemzetközi összehasonlítással élt, hiszen épp egy ilyen összevetésben szerepel lehangolóan a magyar közmédia, amely legjobb időszakaiban sem közelíti meg a 20 százalékos közönségarányt – 100 emberből alig 15-16 nézi az MTVA csatornáit összesen. Ezzel szemben például Dániában a köztévét átlagban a nézők több mint 60 százaléka választja. Skandinávia több országában ugyanez az arány 40 százalék körül mozog, akárcsak Németországban és Ausztriában. De a dél-európai köztévék is jóval előttünk vannak: Olaszországban majdnem 40, Spanyolországban és Franciaországban közel 30 százalékos a köztévék közönségaránya.

A környező országokhoz sem mérhetjük magunkat büszkén, hiszen a cseh, a horvát és a szlovén közszolgálat is majd kétszer annyi nézőt vonz, mint a magyar. Csehországban a hírcsatornaként működő CT24 stabilan 4 és 5 százalék között mozog, így utcahosszal előzi meg az M1-et. Igaz, Bulgáriát és Romániát jobb időszakokban lehagyjuk a nézettségi versenyben. Ettől dagadhat a honfi kebel.

Persze a közönségarány, különösen a kereskedelmi tévék árnyékában másodlagos is lehetne, ha sorozatban készülnének a minőségi műsorok. Erről azonban egyelőre nem beszélhetünk. Itt a híradók kínos bakijai, vagy az online felületek néha minősíthetetlen bulvár tartalma nem is számít. Annál inkább az olyan produkciók, mint Vujity Tvrtko A könyv titka című műsora, amelyben múlt szombaton Trianon titkairól rántotta volna le a leplet a korábbi kereskedelmi tévés, ám próbálkozása üres szenzációhajhászásnak bizonyult, amihez a köztévé vidáman asszisztált. De végignézve a műsorkínálaton, a Virtuózokon kívül alig találni említésre érdemes produkciót.

A közmédia működésére 2015-ben 80,7 milliárd, idén pedig 77,7 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Emellett az állam tavaly novemberben döntött arról, hogy átvállalja a közmédia 47 milliárd forintos adósságát is.