Városok, ahol nem tudtak nemet mondani Andy Vajna rádiójának

Több fideszes vezetésű városban az önkormányzati adó frekvenciáján szólalt meg a Rádió 1.

Önkormányzati médiacégek nagyszabású rádiós terveit írja át Andy Vajna rádiójának féktelen terjeszkedése. Emiatt rövid időn belül már a második, közpénzből működő vállalkozás kénytelen leszámolni rádiós ambícióival. Ez történik most Debrecen után Zalaegerszegen is, a két városban az önkormányzati rádió által használt frekvencián szólalt meg, illetve fog megszólalni a filmügyi biztos-producer-tévétulajdonos Rádió 1-e. Az persze nem mellékes, hogy mindkét várost fideszes polgármester vezeti.

Az önkormányzati tulajdonú Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. (ZTR) által működtetett Egerszeg Rádió (95,1 MHz) hálózatba csatlakozási kérelmét múlt hétfőn szavazta meg a Médiatanács. Így – megerősítve a Magyar Nemzet információit – október 15-től már Sebestyén Balázsék ébreszthetik a zalai hallgatókat is.

Bár a hivatalos kommunikáció szerint a ZTR a frekvencia bérbeadásával pusztán a hallgatók kedvében igyekszik járni, aligha őszinte mosollyal mondtak igent a Rádió 1-et működtető Radio Plus megkeresésének. 2015 óta ugyanis súlyos milliókat, közpénzt ölt a rádióba az önkormányzati médiavállalkozás.

Előbb megvették a frekvencián korábban sugárzó céget – Frauenhoffer Márta ügyvezető tájékoztatása szerint – 20 millió forint körüli összegért, ezenkívül stúdiót építettek, bővítették a dolgozói létszámot, weboldalt indítottak, és a tévével egységes arculatot hoztak létre.

Az Egerszeg Rádióról még idén májusban is sikertörténetként beszélt Balaicz Zoltán fideszes polgármester és Frauenhoffer Márta a helyi közgyűlésben. Mindketten azt bizonygatták, hogy remek döntés volt két évvel korábban beszállni a rádiózásba. 2016-ban ugyanis – magyarázta az ügyvezető – 25 millió forinttal növelték reklámbevételeiket, elsősorban a rádiónak köszönhetően. Ennek alapján az aranytojást tojó tyúkot vágják le a zalai megyeszékhelyen, ugyanis a Rádió 1 múlt heti közlése szerint a Radio Plus megkapta az Egerszeg Rádió központi reklámfelületeinek eladását, továbbá képviseli az Egerszeg Rádiót a központi ügynökségeknél, hirdetőknél.

Megkeresésünkre Frauenhoffer Márta az „áldozatkészségükről” azt mondta, kompenzációt kapnak a Rádió 1-től. Ráadásul – fogalmazott – a tapasztalatok szerint a hálózatba kapcsolódással fokozódik a hirdetési kedv a leghallgatottabb reggeli órákban, mivel a helyi reklámozók egy népszerű reggeli műsorban helyezhetik el a hirdetéseiket. Az ügyvezető abban bízik, hogy jól fogadják a helyiek a változást, főként hogy volt igény a népszerű reggeli műsorra.

A döntés persze azzal jár, hogy kevesebb helyi műsorvezetőt hallhatnak majd a zalaegerszegiek. Bő négyórányi saját műsort adhatnak, és azt is a kevésbé hallgatott sávokban: délelőtt 10 és 12 között, illetve hajnalban. Frauenhoffer Márta erre azt mondja, hogy a hírek továbbra is helyben készülnek. Összességében ezért megérte csatlakozni a Rádió 1 hálózatához. Ezenkívül – emelte ki – a csatlakozás országos tendencia, frekvenciajogosultságuk ráadásul 2018-ban egyébként is lejár.

A ZTR ezzel együtt sem mond le végleg a rádiózásról. Az ügyvezető ugyanis abban bízik, az együttműködéssel sikerül elérni, hogy új frekvenciát kapnak. Ezért nem mondanak fel senkinek, a megmaradt műsorsávokban és a helyi tévénél számítanak a műsorvezetőkre. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a Médiatanács éppen a Rádió Plus zalaegerszegi terjeszkedésének bejelentése hetében határozta el egy új zalaegerszegi frekvencia (88,9 MHz) tervének kidolgozását. A cél sem titok: „a rádiózási lehetőség folytatásának biztosítása”.

Debrecenben az önkormányzati médiacentrumnak szintén nagy ívű tervei voltak a rádiójával, Zalaegerszeghez hasonlóan mégis rövid úton dönthettek a csatlakozás mellett. Mert miközben a szintén a társaság gondozásában megjelenő kiadványban még a Debrecen Rádió felfrissített reggeli műsoráról beszélt a főszerkesztő, néhány nappal később kitudódott: viszi a rádiót Andy Vajna. A Debreceni Vagyonkezelő akkor ezt kölcsönösen előnyös lehetőségként igyekezett magyarázni. Később Szabó József, a Médiacentrum ügyvezetője a Hajdú-bihari Naplónak azt mondta: a kapcsolódással a rádió árbevétele várhatóan 6 millió forinttal növekszik, és csökkennek a műsorszolgáltatási kiadások. Ennek a Debreceni Médiacentrum esetében azért van jelentősége, mert – szemben a zalaegerszegi ZTR-rel – évről évre sok tíz millió forintos veszteséget termel. A helyben gyakran pénznyelőként emlegetett társaság tavaly 152 milliós mínuszban zárt (a megelőző három évben is bőven 100 milliót meghaladó veszteséget termelt). Erre az évre 70 milliós veszteséggel kalkulálnak, rossz előjel viszont, hogy az elmúlt években rendre alulmúlták kalkulációikat.

Érdekes a tiszafüredi és abádszalóki hullámsávokon sugárzó Tisza-tó Rádió esete is. Itt az Auris Média Kft.-é a frekvencia. A társaság cégjegyzésre jogosult személye az a Rajna Péter, aki még a helyi Fidelitasból jó ismerőse Tiszafüred jelenlegi fideszes polgármesterének, Újvári Imrének. A rádió két frekvenciája a debreceni adóval egy időben, az idén nyáron csatlakozott a Rádió 1-hez.