– Magyarország eredetileg több mint 16 milliárd eurót kapott, és most „szoros kapcsolatban” áll az Európai Bizottsággal a frissített költségvetési tervvel kapcsolatban – idézte a lap Thomas Regnier, a Bizottság szóvivőjét, aki arra is emlékeztetett, hogy a 150 milliárd eurós pénzügyi eszközre pályázó 19 ország közül Magyarország és Olaszország az, amellyel még nem írtak alá megállapodást.
Ukrajnába megy a le nem hívott pénz
– Olaszország mindössze 8 milliárd eurót igényelt a kezdetben kiutalt 14,9 milliárd euróból. Más uniós országok, köztük Franciaország is csökkentették kérelmeiket, így közel 20 milliárd euró maradt – mondta Regnier. Hozzátette:
a fennmaradó pénzt várhatóan az EU tagállamainak ajánlják fel, különös tekintettel az Ukrajnát érintő közös védelmi beszerzési projektekre.
Az is elhangzott, hogy a Európai Bizottság számára a fennmaradó forrásokra vonatkozó második pályázati felhívás közzétételének jogi határideje az év vége.
Magyarázkodott a honvédelmi miniszter
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter akkor a közösségi oldalán cáfolta, hogy Magyarország lemondana az Európai Unió védelmi hitelkeretéről, és elhatárolódott a szerinte a szavait elferdítő médiumoktól. Olyan sajtóbeszámolók jelentek meg egy konferencián elhangzottak alapján, hogy Magyarország nem kívánja igénybe venni a SAFE-program keretében elérhető csaknem 16,2 milliárd eurós védelmi hitelt.
– A kormány mérlegeli a lehetőségeket, amelyek valóban segítik a honvédelmi fejlesztéseket. Mindezt úgy, hogy közben nem terhelik meg túlzottan az államháztartást. Azok a projektek szóba sem jöhetnek, amelyek 99 százaléka váratlan fordulatként ugyanazon cégeknél landoltak volna – fogalmazott, konkrét cégek megnevezése nélkül.
