A török partok közelében, Számosz és Ikaría között elterülő sziget halászai és szivacsgyűjtői nemzedékeken keresztül beszámoltak arról, milyen sok ókori kerámiára bukkantak a tenger mélyén. Szeptemberben búvárrégészek vizsgálták meg a térség egy részét. Minden várakozást felülmúlt, amit találtak – adta hírül a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A kutatócsoport első merülésekor a szakemberek egy késő római kori hajóroncsra bukkantak a sekély vízben. Az ötödik napon már kilenc további elsüllyedt hajó maradványait találták meg. A következő napon újabb hatot. Amikor a 13. napon befejezték a kutatást, 22 olyan hajóroncsot azonosítottak – néhányuk több mint 2500 éves –, amelyeket korábban tudományosan soha nem dokumentáltak.
„Azt hiszem, mindannyian megdöbbentünk. Három-négy hajóra számítottunk, és nagyon boldogak lettünk volna ennyivel” – mondta Peter Campbell, aki az egyesült államokbeli székhelyű RPM Nautical Foundation alapítvány részéről a feltárási program társigazgatója.
Senki nem tudja, hogy még hány hajóroncsot rejt a tenger mélye Fúrni körzetében. Az expedíció talált ókori hajókat, amelyeket Kr. e. 700-480 között építettek, akárcsak középkori tengeri járművet a 16. századból 3-55 méter mélyen a tengerben.
Ez a kezdeti feltárás csupán 44 négyzetkilométernyi területre szorítkozott, ami a sziget partvidékének öt százalékát teszi ki. A görög felségvizeken eddig mintegy 180 ódon, tudományosan dokumentált hajóroncsra bukkantak – magyarázta a felfedezés jelentőségét Campbell.
„Tudtuk, hogy Fúrni az égei-tengeri hajózás egyik központja volt, így aztán reménykedtünk, de az eredmény meglepett minket. Alábecsültük ennek a helynek a fontosságát” – mondta Georgiosz Kucuflakisz, a feltárás görög igazgatója a hírportálnak.
Bár Fúrnin nem voltak nagy városok, az ókori világban az égei-tengeri útvonalak mentén való elhelyezkedése miatt nevezetes volt. Kora római kori források szerint Fúrni gazdag sziget volt népes lakossággal, márványbányák működtek a szigeten. A késő római kori dokumentumokban azonban alig találni utalást a szigetre, ezért lepődtek meg a búvárok, amikor a feltárt hajóroncsok feléről kiderült, hogy ebből az időszakból származik – tette hozzá a görög igazgató.
Három hajónak olyan páratlan rakománya van, amelyre még soha nem bukkantak hajóroncson a Földközi-tengerben: az egyiken a közeli Számosz szigetéről származó ókori edények, amelyeket valószínűleg Ciprusra szállítottak volna. A másik hajón második századi amforák a Fekete-tenger térségéből, a harmadik hajón a Fekete-tenger török partvidékéről származó amforákat találtak – mondta Campbell.
A régészeknek szándékukban áll visszatérni a görög szigetre vízalatti robotokkal és más korszerű technológiákkal, hogy további hajóroncsok után kutassanak, mielőtt elkezdenék a feltárást.
