Állványzatot és egy fém szerkezetet emeltek a szent helyszín köré. A ferences rendhez tartozó Szentföld őrzője kolostor márciusban jelentette be, hogy meg kell menteni a sír fölötti kápolnát az összeomlástól.
A sírhely szerkezete és márványtömbjei alaposan tönkrementek az idők során, már évtizedek óta egy vasból készült támasztószerkezet tartja meg a bazilika belsejében lévő, több méter magas márványból épített szentélyt, amelyet azon hely fölé emeltek, ahol a hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték.
A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végzi el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítenek.
Március elején Athénban konferenciát rendeztek a felújításról, ahol a szentélyt felmérő több görög tudós is ismertette véleményét az építmény állapotáról. Szerintük a márványépület romlásához legnagyobb mértékben a nedvesség, a nagyszámú látogató járult hozzá, de káros hatása van az égő gyertyáknak is, amelyek olaj- és faggyúlerakódásokat okoznak.
A helyreállítás várhatóan 2017 elején fejeződik be. A munkálatok idején folyamatosan nyitva lesz és látogatható marad a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye.
Az első templomot Jézus sírhelye fölé I. (Nagy) Konstantin császár emeltette a negyedik század elején. Ezt az évezredek során többször lerombolták majd újjáépítették. A jelenlegi márvány szentélyt 1809 és 1810 között húzták fel török barokk stílusban a bazilika hatalmas kupolája alá egy tűzvész követően, amely az egész hatalmas épületnek súlyos károkat okozott.
Noha a bazilika belsejében lévő szentély az építészek szerint statikailag eleve sérülékeny volt, mégis kiállta az idők próbáját, és még a Richter-skála szerinti 6,2-es erejű, 1927-es földrengésben sem omlott össze.
