A versenyszférából az érzelmek birodalmába: érzelmi intelligenciafejlesztés professzionális szinten

Az érzelmi intelligenciáról (EQ) többfélét gondolnak az emberek. Talán könnyebb és egyértelműbb vele felismerni érzéseinket, vagy ahhoz segít hozzá, hogy könnyebben átérezzük mások helyzetét? Pontosan mit tanulhatunk az EQ-ról, és hogyan bővíthetjük képességeinket, melyekkel önmagunknak és környezetünknek is egy élhetőbb világot teremthetünk? Fejleszthető egyáltalán az érzelmi intelligencia? A kérdésekre a választ az SLP Trainings EQ-szakembereitől kaptuk meg, egy izgalmas és inspiratív helyszínen, ahol három nő egészen különleges és értékes rendszert alkotott.

Fotó: Mirkó István Forrás: MI

Az érzelmi intelligenciáról többfélét gondolnak az emberek. Talán könnyebb és egyértelműbb vele felismerni érzéseinket, vagy ahhoz segít hozzá, hogy könnyebben átérezzük mások helyzetét? Pontosan mit tanulhatunk az EQ-ról, és hogyan bővíthetjük képességeinket, melyekkel önmagunknak és környezetünknek is egy élhetőbb világot teremthetünk? Fejleszthető egyáltalán az érzelmi intelligencia? A kérdésekre a választ az SLP Trainings EQ szakembereitől kaptuk meg, egy izgalmas és inspiratív helyszínen, ahol három nő egészen különleges és értékes rendszert alkotott. 

Az SLP Trainings elnevezés azt a többszintű módszert is jelzi, mellyel a csapat dolgozik. Mindhárman tapasztalt szakemberek, akik saját élményük és megszerzett tudásuk által váltak olyanná, amilyenek most: őszinték, nyitottak, sugárzóak, mély érzelemvilággal és hatalmas empátiával. Serena Venier nyitja az ajtót, és invitál be minket csodás kis világukba, amiben több helyiséget látunk és gyönyörű fényeket. 

– A nagynénémnek köszönhetem a nevem, ő is Serena. Anyukámnak nagyon tetszett ez a név, így megkaptam. Rómában születtem, édesanyám magyar, édesapám olasz származású – meséli Serena Venier, aki két társával, akikkel már hosszú évek óta dolgoznak együtt, olyan rendszert álmodtak és hoztak létre, melyben nagyon sok elakadással küzdő ember képes változtatni beállítódásán és belső iránytűjén, ezzel együtt aktuális élethelyzetén. A változás nemcsak a fejlődni vágyót, hanem annak közvetlen környezetét is érinti, így végeredményként minőségibb időt élhetnek meg párkapcsolatban, családban, baráti szövetségekben, továbbá az önmagukkal töltött idő is a sokszorosára értékelődik.

Serena Venier EQ-tréner 2019 óta foglalkozik ezzel a módszerrel.  Fotó: Mirkó István

Ők hárman 

Belépünk a világos, kellemes, mindemellett elegáns és letisztult térbe, ahol a csapat a tréningeket tartja. A székek körben helyezkednek el, az ablakon árad be a fény. Serena elmeséli, hogy 2019 óta foglalkozik ezzel a módszerrel, kezdetben csoportokkal dolgozott, egyéni kliensei még nem voltak, ám mára rengetegen járnak hozzá és társaihoz, Lillához és Pannihoz is egyéni konzultációra azok, akikben erős a vágy és az elszántság, hogy komolyan dolgozzanak a problémáikkal. – A családomban több pszichiáter is van, mindig is a lélektan és a látható világ mögötti finom szálak érdekeltek, amelyek láthatóvá a kommunikációban válnak és az érzéseinkben is megmutatkoznak. Azért indultam el ezen az úton, mert személyes tapasztalatom volt a módszerrel: én magam is belemerültem egy folyamatba. Egy „fedősztorival” érkeztem – a házasságomra hivatkozva jelentkeztem páros mediációra –, de végül egyéni folyamatban kezdtem el dolgozni. Számtalan egyéni alkalmon és csoportos folyamaton is részt vettem, amelyeket annyira hatékonynak éreztem, hogy eldöntöttem: ezzel szeretnék foglalkozni és ezt szeretném tanítani. 

Serena tizenhat évet dolgozott multinacionális környezetben, melyet szoftver- és folyamatfejlesztéssel töltött. – A folyamatfejlesztésből szerzett tapasztalataimat ma is tudom hasznosítani: 

van egyfajta érzékem ahhoz, hogy észrevegyem, hol nem működik jól egy rendszer, hol akad el egy folyamat.

Ez a tudás szervezetfejlesztésnél és a kliensekkel való munkában is hasznos, amikor azt vizsgáljuk, miért siklik félre valami és milyen dinamikák állnak a háttérben – magyarázza az SLP Trainings egyik trénere, majd hozzáteszi, 2023-ban hagyta ott a versennyel teli világot és váltott át arra, amiben most Lillával és Pannival közösen saját EQ-fejlesztő és önismereti központot hoztak létre. 

Szeles Panni EQ-tréner: Az organikus együttműködés erősítette meg bennünk, hogy érdemes közösen dolgoznunk. Fotó: Mirkó István

Szeles Panni EQ-tréner pszichológiai tanulmányai, háttere és közös módszerük segítségével segíti a hozzájuk fordulókat, hogy felismerhessék mintáikat és már nyíltan, tudatosan értelmezhessék működésük hátterét. 

Egyéni konzultációk, páros mediációk és csoportos EQ-tréningek során támogatja azokat a felnőtteket, anyákat, kiégett vagy karrierváltás előtt álló embereket, akik szorongással, önbizalomhiánnyal, munkahelyi konfliktusokkal vagy párkapcsolati nehézségekkel küzdenek. 

Úgy fogalmaz: – Korábban mindhárman ugyanazon a helyen dolgoztunk, ahol képződtünk. Egyre több közös projektünk lett, például páros mediációk. Ezek során megtapasztaltuk, nagyon jól tudunk együttműködni: spontán módon is, jól kiegészítettük egymást. Gyakran éltük meg azt, hogy egyikünk pont azt a kérdést teszi fel, ami a másik fejében is ott volt, vagy valaki olyan irányba viszi a folyamatot, amit a többiek is éreztek. Ez az organikus együttműködés erősítette meg bennünk, hogy érdemes közösen dolgoznunk.

A módszer lenyűgözött, úgy éreztem, ha ezt összekapcsolom azzal, amit addig csináltam, sokkal mélyebben fogom érteni a folyamatokat – mondta Sipos Lilla EQ-tréner Fotó: Mirkó István 

Sipos Lilla, a csapat harmadik tagja majd tizenöt éven át dolgozott korábban a médiában szerkesztőként különböző műsorokban, ahol interjúalanyait vezette abban, hogy biztonságban ki tudják fejezni magukat és felszínre tudják hozni az érzéseiket. Az idők során rájött, pontosan ez inspirálja, és inkább segítőként szerette volna meghatározni önmagát. Coachként támogatta a továbbiakban ügyfeleit, akik nehezen tudtak kiállni sok ember elé, vagy gondban voltak a folyamatos beszéddel. Közben kommunikációs szakemberként nagyobb cégeknél nyújtott segítséget, majd egy krízishelyzet juttatta el oda, hogy először kliensként, majd trénerként merüljön el jobban az érzelmi intelligencia fejlesztésében. – A módszer lenyűgözött, úgy éreztem, ha ezt összekapcsolom azzal, amit addig csináltam, sokkal mélyebben fogom érteni a folyamatokat – mondja Lilla. Majd arra tereli a szót, hogy először a párjával a páros mediáción keresztül nagyon jól fel tudták dolgozni a kapcsolatuk nehézségeit, miközben ő párhuzamosan már tanulta ezt a módszert. – Saját tapasztalatból éltem meg, hogyan működik az egyéni folyamat, a páros mediáció és a csoportos munka, és azt is, mindez hogyan tud segíteni kilábalni egy nehéz helyzetből. 

Tapasztalati szakértővé váltam, ettől hiteles az, amit csinálunk: mindannyian komoly önismereti munkán mentünk keresztül.

Önismereti táborokat szerveztünk, kommunikációs tréningeket tartottunk. Ezeket igyekeztünk mélyebb szinten megközelíteni – nemcsak a felszíni kommunikációs nehézségekkel foglalkoztunk, hanem azzal is, milyen belső, érzelmi okok állnak mögöttük. Az érzelmi intelligencia fejlesztésén keresztül a résztvevők jobban megérthetik, miért reagálnak bizonyos helyzetekben úgy, ahogyan reagálnak. 

Panni története hasonló: először csak érdeklődött, majd egyéni folyamatba kezdett, később pedig csoportba is járt. Kilenc éve indult el ezen az úton, kisebb megszakításokkal. Időről időre visszatér egyéni folyamatba, mert fontosnak tartja a folyamatos önreflexiót. Úgy érzi, az évek során nagyon sok mindent feldolgozott, bár szerinte, mivel folyamatosan változunk, ez egy soha véget nem érő folyamat. A saját nehézségeiből tanult, és ezek a tapasztalatok segítik abban, hogy együttérző, saját élményű és professzionális módon tudjon kapcsolódni a kliensekhez.

Felismerni az érzéseinket

Ők hárman nemcsak kollégák, barátok is, egymás életének részei. Panni azt mondja, szinte mindent együtt csinálnak, de mivel folyamatosan fejlesztik magukat, vannak elágazások is, ettől ilyen erős a csapat. – Számomra nagyon fontos, hogy a gyakorlati tapasztalatok mellett tudományos alapokra is tudjak támaszkodni. Maga a módszer, amivel dolgozunk, nagyon hatékony és jól használható, de sokat ad hozzá az is, hogy a pszichológiai tanulmányaim révén mélyebb elméleti megértésem is van.

Panni a közös munkáról mesél, leszögezi, az érzelmi intelligencia fejlesztése kulcsfontosságú része a munkájuknak, mely természetesen több elemből álló folyamat. – Módszerünk segít abban, hogy felismerjük és megértsük saját érzéseinket: például azt, hogy egy adott helyzetben mit és miért érzünk. Sokan már azzal is küzdenek, hogy pontosan megnevezzék az érzéseiket – mondja Panni, miközben rátérünk az érzelmi intelligencia és az önismeret közötti kapcsolatra, melyek szorosan összefüggnek egymással. 

– Tudatosítjuk a bennünk zajló érzelmi folyamatokat, és megtanuljuk felismerni, mi vált ki belőlünk bizonyos reakciókat. Idővel ez lehetőséget ad arra is, hogy – ha szeretnénk – változtassunk a működésünkön. 

Sok önismereti megközelítés eljut odáig, hogy felismerjük a saját mintázatainkat, családi dinamikáinkat, és megértjük, hogyan működünk. A kihívás azonban gyakran az, hogyan lehet ezeken valóban változtatni. Panni szerint itt válik különösen fontossá az érzelmi intelligencia fejlesztése. – A munkánkban az érzelmi megélés kerül a középpontba: nemcsak értelmi szinten elemezzük a problémákat, hanem segítünk abban is, hogy az emberek biztonságos keretek között megéljék és kifejezzék az érzéseiket. Ez különösen hatékony csoportos folyamatokban, egyéni munkával kiegészítve. Így nemcsak megértjük a múltbeli tapasztalatokat vagy akár traumákat, hanem lehetőség nyílik azok érzelmi szintű feldolgozására is, ami valódi változást hozhat az ember életében.

Vissza a gyerekkorig

Lilla egy példát említ, miszerint felnőttként sokan nem tudják pontosan megfogalmazni, mit éreznek. Ennek gyakran az az oka, hogy gyerekként nem kaptak visszajelzést az érzéseikről. 

Ha egy szülő például azt mondja: „látom, hogy szomorú vagy” vagy „úgy tűnik, dühös lettél”, akkor a gyerek megtanulja azonosítani és megnevezni az érzéseit. 

– Amikor nincs ilyen visszajelzés, és inkább azt tanulja meg a gyerek, hogy „így nem viselkedhetsz”, akkor azt sajátítja el, hogyan kell elnyomni vagy elfedni az érzéseit. Azt tanulja meg, hogy az érzelmek kifejezése nem elfogadható.

A beszélgetésben elhangzik, hogy gyerekként elsősorban a szülők visszajelzései számítanak, ám később, felnőttként egyre inkább a társadalmi elvárásokhoz próbálunk alkalmazkodni, gyakran továbbra is elfojtjuk az érzéseinket, hogy megfeleljünk a környezetünknek. Idővel az elnyomott érzések felhalmozódnak, és sokan csak később, akár harminc-negyven éves korban szembesülnek azzal, hogy nem érzik jól magukat a bőrükben, vagy nem találják a helyüket az életükben. – Ilyenkor jelentkeznek be hozzánk is, hogy itt most valami nem oké. 

A közös munka során ilyenkor visszatérünk az alapokhoz: megnézzük, hogyan szocializálódott az illető, milyen mintákat hoz magával, tisztában van-e az érzéseivel, képes-e azokat kifejezni, illetve meg tudja-e védeni a saját határait. Ha valaki azt tanulta meg, hogy mindig „jól kell viselkednie”, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem alakultak ki egészséges határai és énvédelmi mechanizmusai.

Ezeket viszont tudatos munkával fel lehet építeni – magyarázza Lilla. 

Serena rácsatlakozik Lilla mondandójára, és arról kezd el beszélni, meg szokták vizsgálni, a segítséget kérő milyen dinamikákban működik, például képes-e nemet mondani. – Nagyon fontos részlet az, hogy kiderüljön, milyen dinamika működik az egész családban. Milyen fajta játszmákat működtetnek, mert ezeket a mintázatokat visszük tovább a párkapcsolatunkba, az új családunkba, melyeket gyermekkorunkban tanultunk. Sokszor ezeket egyéniben kezdjük el feldolgozni. Ez nehéz folyamat, hiszen gyakran több évtizedes mintákról van szó, és ha a kliens eddig nem foglalkozott önismerettel, jóval több terhet cipel, mint aki már korábban elkezdte ezt a munkát – mondja el a szakember. 

Serena összefoglalója rámutat arra: itt tulajdonképpen az ügyfél saját maga jön rá a megoldásokra, segítségükkel felismeri, milyen alapokon működik, majd a gyakorlatban ezeket csoportban is meg tudja úgy dolgozni, hogy maga előtt látja az adott problémát, akár az egész családi működést és a megjelenített helyzetben az itt és mostban képes változtatni elakadásain, ezáltal jelenén és jövőjén is. – Ez egy integrált módszer, vannak benne elemek  pszichológiai tanulmányokból, pszichodrámából, családállításból, különböző elemek az általunk ismert és tapasztalt rendszerelméleti, vezetési és kommunikációs technikákból és módszerekből, improvizációból, Gestalt-terápiából és NLP-s technikákból. 

Ezzel a többszintű módszerrel segítjük hozzá az ügyfelet abban, hogy egy egészen más narratívát is képes legyen látni, mint amit ő megélt, megtanult. Ez olyan, mint egy játszótér, itt lehet változtatni dolgokon, az agyunk nem tesz különbséget a fantázia és a valóság közt.

Amit itt megváltoztatunk, azt úgy éli meg a csoporttag, hogy ő azt kimondta, megélte, kiállt magáért, amire korábban nem volt lehetősége vagy képtelen volt rá. Itt kap egy másik lehetőséget – magyarázza Serena, majd hozzáteszi: az, hogy a kliens itt a térben megjeleníti a legféltettebb problémáit, megéléseit, félelmeit és érzelmeit, akkora erővel bír, hogy képes lesz a való életben is meglépni saját magát. – Itt van a csoportban, látható, reagálnak rá mások, megjelenítik a témáját, miközben támogatják, emelik és elfogadják – egészíti ki a szakember. 

Az SLP Trainings szakemberei Fotó: Mirkó István

Fejlődés különféle módokon

Már önmagában az is felszabadító lehet, amikor valaki rájön: mások is hasonló dolgokat élnek meg. Ez a közösségi élmény rendkívül erős az SLP-s tréningeken. Serena a csoport erejéről elmondja, rengeteg esetben hatékonyabb a csoport, mint az egyéni munka. Valójában a kettő együtt a leghatékonyabb. Nincs egyetlen út: van, aki egyénivel kezd, majd csoportba megy, mások fordítva. Ez teljesen egyénfüggő. A csoportban szerzett élményeket később egyéni folyamatban lehet tovább mélyíteni, ahol a fókusz teljes mértékben az adott személyen van. A két forma jól kiegészíti egymást, és együtt tud igazán mély változást hozni.

Sokféle kombináció létezik: van, aki csak egyéniben dolgozik, más az egyéni munkát csoporttal egészíti ki, van, aki párkapcsolati problémával érkezik mediációra, aztán több elakadására fény derül, egyre jobban belemerül az önismeretbe, egyéniben folytatja. Ezek rugalmasan alakíthatók az igények szerint. Serena egy izgalmas lehetőséget mutat be: – Létezik egy úgynevezett VIP forma is, ahol egyetlen klienssel három tréner dolgozik együtt, csoport nélkül. Ilyenkor tulajdonképpen mi, trénerek alkotjuk a támogató közeget.

Kérdésünkre, mit nyer egy résztvevő, mivel megy haza egy ilyen tréning után, nem volt meglepő a válasz: erősödik az önbizalma, tudatosabbá válik és jobban felismeri az érzelmeit – akár konfliktushelyzetekben is. A végére azt is megtanulják, miként tudják megvédeni saját magukat akár konfliktushelyzetben, hogyan húzzák meg a határaikat és milyen módon képviselik saját igényeiket. 

Az eredmény a legtöbb esetben az önazonos működés, belső szabadság megélése, ugyanis folyamatosan csökkennek korlátozó hiedelmeik a folyamat alatt, amelyek addig visszatartották őket a céljaik elérésétől és a saját maguk megvalósításától. 

A legfontosabb erény talán, amit a csoportba járó vagy egyéni konzultációban részt vevők felmutathatnak a bátorság mellett, hogy őszintén tudják képviselni saját magukat.