Résnyi betekintés az eredeti Gripen-döntés kulisszái mögé

A Honvédelmi Minisztérium ma betekintést engedett nekem és néhány újságíró kollégámnak (Népszabadság, MTI, etc.) abba a deklasszifikált dokumentumba, mely az első Orbán-kormány első Gripen-döntését ismerteti. Történészként és "érzelmileg érintett állampolgárként" jó érzés volt látni, okosabb viszont nem lettem.

Nagy izgalommal loholtam be ma délután a Honvédelmi Minisztériumba, miután a sajtóosztály felhívott, hogy a titkosítás alóli feloldás révén lehetőséget adnak iratbetekintésre az első Gripen-döntéssel kapcsolatban.

2001. szeptember 10. Ez a dátum mérföldkő a kortárs magyar légierő-történetben. A Pintér Sándor belügyminiszter által vezetett Nemzetbiztonsági Kabinet ülésén ekkor döntöttek ugyanis arról, hogy a jövő magyar harci repülőgép képességét nem 24, hanem 14 darab gép adja, és nem F-16-os, hanem Gripen típusúak lesznek ezek a gépek. Bevallom őszintén, hogy a kérdés nem kis érzelmi töltést hordoz számomra a mai napig, hiszen a döntést megelőzően az F-16-os melletti szakmai érveket tettem magamévá; konkrétan azt hittem, majdnem leesek a székről a kabinetülés után, Szabó János honvédelmi miniszter sajtótájékoztatóján – de ezzel aligha voltam egyedül. Az a nap az elkeseredés kiváltotta görbe estébe torkollott számomra, melynek történelmi pikantériáját az adja, hogy másnap, 2001 szeptember 11-én, „némi” másnapossággal terhelten én voltam a Magyar Nemzet külpolitika rovatának ügyeletese, és én írtam a lap szerkesztőségi vezércikkét 9/11-ről...

De térjünk vissza a mai napra! A jogi helyettes államtitkárság egyik szobájában elém tett (a feloldás szabályai szerint jegyzetelhető, de semmilyen formában nem reprodukálható) három oldalnyi anyag őszinte csalódásomra új információval nem gazdagított. Tehát NEM az ülés jegyzőkönyvéről van szó, mely ha mást nem is, de az F-16-os javaslatot beterjesztő Szabó János miniszter és Matolcsy György illetve Orbán Viktor miniszterelnök közötti valószínű szóváltást rögzíthette. Csupán egy emlékeztető, melyet Kontrát Károly, a belügy politikai államtitkára jegyzett: a 14 Gripenről hozott döntést, és a tárgyalás tíz napon belüli megkezdésére az érintett tárcavezetőknek adott utasítást ismerteti tőmondatokban, részletes indoklás nélkül. Mellékesen olvashatunk 14 MiG-29-es üzemidő-hosszabbításáról is, Mi-24-esek alkatrészbeszerzéséről és a kivont MiG-ek állapotának felméréséről is.

Aki nem látott még titkos (akarom mondani, feloldott) hivatalos anyagot, azt minden bizonnyal fellelkesíti a sok pecsét, iratkezelési széljegyzet egy ilyen dokumentumon. Sajnos, mindez nem jelenti azt, hogy a nevezett irat bővíti a meglevő tudásunkat. Ma én és néhány kollégám így jártunk. Láttunk valamit, egy résen át betekinthettünk a 2001. szeptember 10-én történtek egyik lenyomatára, de arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan is történt a kabinetülés, nem kaptunk információt. Évtizedek múltán, ha azt a jegyzőkönyvet feloldják, bizonyára érdekes olvasmány lesz, de nem hinném, hogy különösképpen megrázó. A magam részéről sokkal fontosabbnak tartom, hogy a döntés nyomán meglévő kereteket minél jobban töltsék meg tartalommal, amire a január 30-án, Stockholmban aláírandó szerződésmódosítás most újból lehetőséget teremt.