Úriember Milák Kristófra nem fogad

Négy érem a minimális célkitűzése a magyar úszóválogatottnak a tokiói olimpián, ezt a mennyiséget 2016-ban Rióban Hosszú Katinka egymaga teljesítette. Most ugyanez nem várható el tőle, de felnőtt mellé, sőt talán túl is nőtt rajta Milák Kristóf, aki immáron az első számú aranyesélyesünk. Nem csak úszásban, úgy általában. Napról napra bemutatjuk a legfontosabb magyar sportágak olimpiai esélyeit a július 23-án induló tokiói játékok előtt.

Milák Kristóg könnyed úszással jutott a legjobb idővel a döntőbe Fotó: Derencsényi István

Ahogy öt évvel ezelőtt, a riói olimpia előtt készpénznek vettük Hosszú Katinka bajnoki címét, úgy most Milák Kristóf jár ugyanebben a cipőben. Szó sincs arról, hogy előre innánk a medve bőrére, a 21 éves klasszis 200 pillangón egész egyszerűen annyival a világ előtt jár, hogy hacsak nem történik valami rendkívüli, elképzelhetetlen a siker elmaradása. Ugyanezt Sós Csaba szövetségi kapitány így fogalmazta meg: „Milák Kristóf csak akkor nem nyeri meg a 200 pillangót, ha valaki mérget tesz az ennivalójába.”

Túlzott magabiztosságról, hovatovább nagyképűségről azért sem érdemes beszélni, mert Milák a 200 pillangó regnáló világbajnoka és világrekorde­re, ráadásul a valaha volt legjobb három idő az ő nevéhez fűződik, s ezekből kettőt 2021-ben úszott. A „Milák-csúcs” ugyebár a 2019-es vb-n jött össze, amikor az 1:50,73-mal Michael Phelps tízéves rekordját döntötte meg, aztán az idei országos bajnokságon és a budapesti Eb-n is jobbat úszott az amerikai legenda egykori világcsúcsánál.

Milák méterekkel és másodpercekkel a világ előtt jár Fotó: Derencsényi István/MÚSZ

Az ellenfelek között nincs senki, akinek akárcsak 1:51-es eredménye lenne, hiszen erre eddig csak két ember volt képes: Milák és a már visszavonult Phelps. A japán Daija Szeto áll a magyar klasszishoz a legközelebb, neki 1:52,53 a legjobbja. A hazai pálya nyilván ad neki pluszlöketet, de nehéz elképzelni, hogy annyit (főleg nézők nélkül), amivel két másodpercet gyorsulhat. Milák legyőzéséhez ugyanis 1:50-es idő kellene, hiszen ő maga a saját világcsúcsát szeretné megdönteni.

– Az egyéni időjavítás a legfontosabb célom Tokióban száz és kétszáz pillangón is – árulta el lapunknak Milák májusban, a budapesti Eb után. – Kétszázon ez nem lenne szükséges az aranyhoz, de mindenféleképpen meg szeretném csinálni. Akkor leszek elégedett magammal, ha sikerül.

Erre mondhatjuk, hogy ha úriember biztosra nem fogad, akkor Milák győzelmére sem. S akkor ott van még a 100 pillangó is, amelyben a 2017-es budapesti vb-n 17 évesen, ezüstérmesként robbant be a felnőttmezőnybe. Akkor Caeleb Dresseltől kapott ki, aki a szám kétszeres világbajnoka és világcsúcstartója. Lényegében ami Milák kétszázon, az az amerikai százon, ezért kettejük csatája az olimpia egyik legizgalmasabb összecsapása lehet. A világ valaha volt legjobb tíz ideje közül hét Dressel nevéhez fűződik. Milák az idei Eb-n úszta az egyéni rekordját (50,18), amely összességében a tizenkettedik legjobb idő, 2021-ben viszont a negyedik – mondanunk sem kell, az első három Dresselé.

Reálisan nézve egy arany és egy ezüst mindenképpen összejöhet Miláknak Tokióban, s ezzel a javát egymaga teljesítené a magyar célkitűzésnek. Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke minimálisan egy aranyat és még három másik színű érmet vár az olimpián. A közvélemény Milák mellett természetesen Hosszú Katinka sikereiben bízik, aki a riói játékokon három arany- és egy ezüstérmet szerzett. Azóta azonban, ahogy mondani szokás, sok víz lefolyt a Dunán, s most egy győzelem már óriási bravúr lenne Hosszútól.

Hosszú Katinka már Tokióban készül a címvédésekre Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi

Egyfelől 32 évesen már nem regenerálódik olyan könnyen, mint öt évvel ezelőtt, másfelől a koronavírus-járvány miatt sorra elmaradó viadalok megtörték a 2012 óta a folyamatos versenyzésre épített felkészülését, amely az alapköve volt a sikereinek. Hosszú is többször elismerte, mennyire nehezére esett újra felvenni a fonalat, és bár a májusi Eb-n biztató formát mutatott, félő, hogy az olimpián már nem tudja rutinból learatni a babérokat két fő számában, 200 és 400 vegyesen.

Négyszázon Hosszú a világ aktuálisan idei legjobb idejével lett Európa-bajnok Budapesten, de azóta az amerikai válogatón négyen is gyorsabbak voltak nála, a győztes Emma Weyant mindössze 19 éves. S akkor ott van a húszéves ausztrál Kaylee McKeown is, aki tavaly decemberben 4:32,73-ra volt képes. Ők már az új generáció képviselői, akikkel a magyar klasszis Tokió­ban csaphat össze először. Az szinte biztos, hogy az aranyhoz 4:32-es időre lesz szükség, ilyet azonban Hosszú a 2019-es vb óta nem tudott, s azóta már eltelt két év. Ettől függetlenül az éremért bizonyosan harcban lesz, de az már egyáltalán nem biztos, hogy a legfényesebbet tudja megszerezni.

Hasonló a helyzet 200 vegyesen is. Hosszú ebben a számban is világbajnoki és olimpiai címvédőként érkezik Tokióba, de az Európa-bajnoki trónjáról már májusban letaszították: csak a harmadik helyen csapott a célba abban a számban, amelynek 2010 és 2018 között egymás után ötször ő volt a kontinentális bajnoka. Hosszú idei legjobbja mindössze a 14. helyre elég a 2021-es ranglistán, amelyet a már említett Kaylee McKeown vezet.

Mindettől függetlenül Hosszú magabiztos, amit az is jelez, hogy az övé a legsűrűbb program az összes magyar induló közül. Négy számot vállalt, a két vegyes mellett papíron 200 háton és 200 pillangón áll rajthoz. Azért kell hangsúlyozni, hogy „papíron”, mert legutóbb Rióban is elengedte a pillangót, és nem lenne meglepő, ha ezúttal is így döntene, hiszen a szám középdöntőjére és döntőjére ugyanazon a napon kerül sor Tokióban, mint a számára nyilvánvalóan fontosabb 200 vegyes selejtezőire. A dolog pikantériája, hogy Hosszú hiába sejti talán már előre, hogy jó eséllyel visszalép, mégis megfoszt egy másik magyart az indulástól – nevezetesen Jakabos Zsuzsannát, akárcsak 2016-ban.

A bukott kínai, a beteg olasz és a hős japán

Nem lesz ott a tokiói olimpián Szun Jang, akiről bátran kijelenthetjük, hogy a sportág legutáltabb alakja. A háromszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnok gyorsúszót doppingvétség miatt 2024. május 28-ig eltiltották a versenyzéstől. A nagy botrányt kavaró ügye 2018-ban kezdődött, amikor egy doppingellenőrzés során utasította segítőit, hogy törjék össze a levett vérmintáit tartalmazó fiolákat.

Az eltiltást akkor azért kerülte el, mert az ellenőrök nem tudták megfelelően igazolni magukat. Szun így szerepelhetett a 2019-es vb-n, amelyen 200 és 400 gyorson győzött, de a közhangulatot jól jellemezte, hogy az ausztrál Mack Horton és a brit Duncan Scott nem volt hajlandó felállni mellé a dobogóra. Végül a Nemzetközi Sportdöntőbíróság hagyta jóvá Szun négy évre szóló eltiltását júniusban. A 29 éves kínai azonban nem adja fel, kijelentette, hogy ott akar lenni a 2024-es párizsi olimpián, amelyen 200 gyorson például már Milák Kristóf is az ellenfele lehetne.

Szun a 2012-es londoni játékokon 1500 gyorson is bajnok volt, s ennek a számnak Tokióban lehet még egy nagy hiányzója, Gregorio Paltrinieri, aki a májusi budapesti Európa-bajnokság egyik legnagyobb sztárja volt. Az olasz úszó megnyerte hazánkban az öt és tíz kilométeres nyíltvízi úszást, majd a medencébe átugorva 800 és 1500 gyorson is ezüstérmes lett. Nemrég mononukleózissal diagnosztizálták, amely akár több hónapos pihenőre is kényszerítheti a sportolót. Mivel a tünetei egyelőre enyhék, az olasz szövetség tájékoztatása szerint Paltrinieri továbbra is indulna az olimpián. Mindenesetre a sajnálatos kiesésével Rasovszky Kristófnak eggyel kevesebb komoly riválissal kellene megküzdenie tíz kilométeren.

Van, aki még nehezebb helyzetből tért vissza az olimpiára. Ikee Rikako, a japán úszósport nagy tehetsége volt, mind­össze 16 évesen harmadik lett Hosszú Katinka mögött 100 pillangón a rövidpályás világbajnokságon 2016-ban. Három évvel később kiderült, hogy leukémiás, így a tokiói arany helyett az életéért kellett küzdenie. Felgyógyult, s azzal, hogy egy évvel elhalasztották az olimpiát, el is indulhat, alighanem a japánok egyik legnagyobb kedvenceként.

Milák és Hosszú mellett egyértelmű éremesélyesnek számít a női 200 pillangó világbajnoka, Kapás Boglárka, aki Európában már verhetetlen, ugyanakkor Tokióban más ellenfelekkel kell megküzdenie. Az idei ranglistán Kapás a harmadik helyen áll, az amerikai Hali Flickinger és a kínai Csang Ju-fej előzi meg, de a magyar úszónak minden esélye megvan arra, hogy a riói bronz után újra olimpiai dobogóra álljon, ezúttal 800 gyors helyett már 200 pillangón.

A Wladár Sándor által említett négy érem Milák kettő, Hosszú és Kapás egy-egy potenciális dobogójával már össze is jönne, de vannak még, akik nagy célokkal utaztak Japánba. Kenderesi Tamás 2016-ban Phelps mögött volt bronzérmes férfi 200 pillangón, most Milák mögött lehet esélye ugyanerre, de az is megeshet, hogy már a döntős szereplésével meg kell elégednünk. Ugyanez a helyzet több más magyar úszó esetében is.

Verrasztó Dávid kétszeres világbajnoki ezüstérmes 400 vegyesen, így ott van a neve a kalapban, amelyből kihúzzák majd a tokiói dobogósokat, de valamiért eddig az olimpiákkal rendre meggyűlt a baja. Mindenképpen reménykeltő ugyanakkor a formája, hiszen júniusban a római Hét Domb viadalon 4:09,57-es idővel nyert, így ő lett az első, aki harminc év felett 4:10-en belül úszta le a számot. A junior világbajnok gyorsúszó Késely Ajna többször is csak egy hajszállal maradt le a dobogóról a világversenyeken, férfi 200 vegyesen pedig a múlt és a jövő, azaz a pályafutása utolsó versenyére készülő Cseh László és a 18 éves Kós Hubert egymást is jobb teljesítményre sarkallhatja. Az imént felsoroltak mindegyikének vannak olyan eredményei, amelyek alapján bennük van a meglepetés, amely azonban könnyen el is maradhat.

A medencés viadalok mellett a nyíltvízi versenyeken is vannak szépreményű magyarok. A tíz kilométeres számot Risztov Éva 2012-es londoni győzelme tette fel a térképre hazánkban, s vannak méltó követői. A férfiaknál Rasovszky Kristóf 2018-ban Glasgow-ban, a nőknél pedig Olasz Anna idén itthon, a Lupa-tavon lett Eb-ezüstérmes. Mindketten ott lehetnek az élmezőnyben a célba érkezéskor.

Az úszóversenyeket július 24. és augusz­tus 5. között rendezik.

A tokiói olimpián szereplő magyar úszóválogatott: Békési Eszter (200 mell), Bernek Péter (400 vegyes), Bohus Richárd (100 hát), Burián Katalin (100 hát, 200 hát), Cseh László (200 vegyes), Gyurinovics Fanni (4×100 mixed vegyes), Gyurta Gergely (1500 gyors), Halmai Petra (4×100 mixed vegyes), Holló Balázs (4×200 gyors), Holoda Péter (4×100 vegyes), Hosszú Katinka (200 hát, 200 pillangó, 200 vegyes, 400 vegyes), Jakabos Zsuzsanna (4×200 gyors), Kalmár Ákos (800 gyors, 1500 gyors), Kapás Boglárka (200 pillangó), Kenderesi Tamás (200 pillangó), Késely Ajna (400 gyors, 800 gyors, 1500 gyors), Kós Hubert (200 vegyes), Kovács Benedek (4×100 mixed vegyes), Kozma Dominik (200 gyors), Lobanovszkij Maxim (50 gyors), Márton Richárd (4×200 gyors), Mihályvári Farkas Viktória (1500 gyors, 400 vegyes), Milák Kristóf (100 pillangó, 200 pillangó), Németh Nándor (100 gyors, 200 gyors), Sebestyén Dalma (200 vegyes), Szabó Szebasztián (100 gyors, 100 pillangó), Takács Tamás (4×100 vegyes), Telegdy Ádám (100 hát, 200 hát), Veres Laura (4×200 gyors), Verrasztó Dávid (400 vegyes), Verrasztó Evelyn (4×200 gyors), Zombori Gábor (400 gyors). Nyíltvízi úszás: Olasz Anna (10 km), Rasovszky Kristóf (10 km).