Újabb 787 millió forint Karácsonyéknak

Szembeötlő a pénz beszél, a kutya ugat mondás igazsága az ellenzék hisztizése láttán.

Budapest, 2014. március 28. A megújult I. kerületi Batthyány tér 2014. március 28-án, háttérben a Felsõvízivárosi Szent Anna-plébánia. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

A Budapest kivéreztetésén ármánykodó kormány 787 millió forinttal dobta meg a fővárost, hogy Karácsonyék még az idén gyalogosbaráttá varázsolhassák a pesti alsó rakpart a Parlamenttől a Jászai Mari térig terjedő fél kilométernyi szakaszát. (Reménykedjünk, hogy a pénzt a bőkezű városháza nem újabb szakértők javadalmazására költi, és nem követel további milliárdokat.)

A tervek szerint az autók ezen az átprogramozott Duna-parti szakaszon lassabban haladhatnak majd, a szalagkorlátot elbontják, fákat ültetnek, és az emberek kiszélesített, macskakővel borított sétányon andalogva gyönyörködhetnek a budai oldal hangulatos házaiban, műemléképületeiben. Közöttük a felső-vízivárosi, kéttornyú Szent Anna-templomban.

Ennek a barokk, kéttornyú építménynek a históriájához hozzátartozik, hogy az ’50-es évek elején Rákosi Mátyás a Parlament teraszán szemlélődve azon aggodalmaskodott, hogy ha Sztálin elvtársat reményei szerint itt fogadhatja majd, a generalisszimusz a budai templomok láttán túl klerikálisnak vélheti az országot. („Isten nélkül és imádság nélkül, de műtrágyával és traktorral!” – szólt az orosz jelmondat a sztálini időkben.) Ezért a „látképet rontó” történelmi Szent Anna-templom hajszál híján a városligeti Regnum Marianum sorsára jutott. A szovjet nagy példakép azonban 1953-ban meghalt, Rákosi hatalma meggyengült, ily módon a lerombolásra kijelölt templom megmaradhatott.

A keresztényellenesség szerte a világon ismét erősödik. Templomok égnek le, híveket, papokat ölnek meg, tombol a gyűlölet. Ehhez képest a V4-ek országaiban béke honol, de a sötét szellem nem szunnyad. A toleranciabajnok liberálisok kimutatják foguk fehérjét. Van, aki a kereszt puszta látványára is felhorkan. A zeneoktatás nagy barátja, Niedermüller DK-s polgármester például rémisztő képződményeknek nevezve próbálta hergelni a népet a fehér, heteroszexuális keresztények ellen.

A párttárs Dobrev Klára az európai haladás legfőbb veszélyét a (szeretetet, a szolidaritást és az elesettek felkarolását hirdető) kereszténységben látja. És irányt tévesztve Brüsszelből szervez egyfajta fordított kereszteshadjáratot saját hazája ellen. Közben a milliárdos amazon pihenésképpen időnként elbeszélget itthon, a piacon lapos bevásárló szatyrokkal tébláboló szegény nyugdíjas nénikkel. Szinte hallani, ahogy az együttérzéstől majd megszakad a szíve.

Szembeötlő a pénz beszél, a kutya ugat mondás igazsága a kormány „elfuserált” gazdaságpolitikáját ostorozó, egyre dühödtebb ellenzék hisztizése láttán. Amikor például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataival szembesül. Ugyanis e szerint az emberek a koronavírus-járvány kellős közepén, tavaly 1290 milliárd forintért vásároltak értékpapírt, és csaknem ötszázmilliárd forint készpénzzel növekedett a háztartások megtakarítása. (Persze az állásukat elveszítők, a kényszerpihenőn lévők aligha sorolhatók ebbe a körbe.)

A gazdagodó főváros megújuló pesti Duna-partján a szalagkorlát tervbe vett elbontásának akár lehet szimbolikus tartalma is. A választási kampányra ráfordulva a ballib oldalnak ez jelenthet további, korlátok nélküli, gátlástalan álhírgyártást újabb „nagyszerű asszonyokkal”, az „összeomló egészségügyről” szóló rémtörténetekkel. Ez pedig a hitüket vesztett, kapaszkodó nélküli ingadozóknak fokozott felelősséget jelent. Mert ha a 2022-es választásokon nem a józan eszükre hallgatnak, és netán rosszul döntenek, akkor az egész országra keresztet lehet vetni, és mindannyian csúnyán ráfázhatunk. Viszont ha ismét győzünk, akkor végleg kint vagyunk a vízből.