Először is ejtsünk pár szót a bosszúpornóról.
Ha valaki annyira intimnek érez egy kapcsolatot, hogy beleegyezik abba, hogy kép vagy videófelvétel készüljön róla szexuális aktus közben, akkor azzal nem lehet visszaélni.
Ez a bizalom (egyik) netovábbja.
Ha a kapcsolat vége után egy ilyen felvétellel bárki visszaél, azzal nem az illetőt járatja le, nem az illetőt rombolja le erkölcsi értelemben, azzal, hogy egy ilyen intim szituációban közszemlére teszi, hanem önmagáról állít ki gazemberségi bizonyítványt.
A bosszúpornónál aljasabb, ocsmányabb és undorítóbb cselekedet nincsen. Ilyet csak egy emberalatti féreg tesz, akit utána nem lenne szabad emberszámba venni. Erkölcsi hullaszámba annál inkább.
(Ráadásul szembemegy a legliberálisabb gondolattal, a magánélet szentségével is. Roppant érdekes, hogy mégis az állítólagos liberálisok köreikben dívik ez a műfaj. Talán azért, mert nem igazi liberálisok.)
Ilyen aljas gazember a Magyarországot elítélő EP-állásfoglalás kidolgozója, bizonyos Cyrus Engerer. A máltai politikust 2014-ben kétéves, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték hazájában, miután bosszúból pornográf felvételeket osztott meg a korábbi élettársáról (csak, hogy ne értsük félre egymást: egy férfiról van szó).
Eme erkölcsi hulla előtt borult le a HVG.
Történt ugyanis, hogy a magyarországi hetilap megkérdezte a képviselőt, hogy mit gondol arról, hogy a magyar kormány célkeresztjébe került. Cyrus Engerer csak ennyit válaszolt:
„Az autokraták a hírvivőt támadják ahelyett, hogy a problémával foglalkoznának. Nem fogom abbahagyni a munkámat az emberi jogok érdekében. A magyarországi LMBTQ-közösség nem érdemel mást, mint egyenlőséget.”
Fotó: Európai Parlament
Ennyit.
Semmi mást nem mondott.
Hárított. És a HVG vígan asszisztált ehhez a hárításhoz.
A HVG ugyanis nem kérdezett vissza, hogy mégis mi a helyzet a bosszúpornóval, megbánta-e a képviselő a cselekedetét, nem gondolja-e, hogy alkalmatlan bárminemű erkölcsök védelmére, hamut szórt-e a fejére és a többi.
Nem.
A HVG-nek ez nem fontos, a hullabecsület annál inkább. Cyrus Engerer ugyanis a magyar kormányt és Magyarországot támadja, ezért el kell nézniük az erkölcsi kilengéseit, vissza kell pakolni a szekrénybe a csinos csontvázait, el kell nézni neki az emberi aljasságát, mert az ellenség közös.
A függetlenobjektív sajtó bajnokai ilyenkor átváltoznak, mint a mesében. De nem tökké, hanem engedelmes mikrofonállvánnyá.
