Bár jó lenne, ha úgy lenne, Kína sem lesz egyik napról a másikra a világ megmentője. Magukról állítottak ki lesújtó bizonyítványt a globalizáció davosi hívei, akiket egyébként a világgazdaság legdörzsöltebb gurujaiként tartanak számon, amikor megkapó naivitással itták Hszi Csin-ping nekik címzett, a szabadpiacot dicsérő szavait. Pedig minden bizonnyal ők is tisztában vannak vele, hogy Kínában a szabadság és a szabadpiac sem ugyanazt jelenti, mint nyugaton. És ha a kínai pártvezetésen múlik, soha nem is jelenti ugyanazt.
Trump és Hszi Csin-ping döntései több milliárd ember mindennapjait befolyásolják, de még az ő kezükben sem összpontosul akkora hatalom, amennyi egy ekkora embertömegnek hátraarcot vezényelhetne. Lehet, hogy a világ tényleg a vesztébe száguld, de az biztos, hogy a kormánykereket nem egy négy évre elnöknek választott amerikai üzletember forgatja.
