Egyedi értelmezés

Sok katolikus hívő nehezen dolgozza fel, hogy számos kérdésben nem esik egybe a meggyőződése egyháza hivatalos tanításával.

Mostanában nemcsak a lombikbébiprogram okoz lelkiismereti gondokat a katolikus hívek körében, hanem a migránsválság is. Sokakban kelthet belső feszültséget, hogy napjaink legélesebb politikai konfliktusában a keresztény eszmei alapokon álló magyar kormány és
a katolikus egyház feje ellentétes oldalra került.  Az sem segít az eligazodásban, hogy a magyar katolikus hierarchia és a papság többsége a kormány pártján áll, de nem egységesen. Igaz, csak egyetlen katolikus püspök akadt, aki nyíltan vállalja és hirdeti a pápa által is képviselt álláspontot. És az sem hat nyugtatólag a hívőkre, hogy magukat kereszténynek mondó politikusok nem egyszerűen vitatják a pápa és a püspök nézeteit, hanem személyükre lekezelő, nemegyszer alpári kijelentéseket tesznek. Természetesen a püspököket és a pápát is szabad kritizálni, tán még csúnyákat is lehet mondani rájuk – bár nem ez az intelligencia mércéje. Ám azon az alapon támadni az álláspontjukat, hogy az nem keresztényi, megtagadja, sőt sárba tiporja a jézusi normákat, nagyon finoman szólva súlyos mentális problémákra utal. Forgathatjuk Jézus szavait napestig, csak arra az eredményre juthatunk, hogy a szegényeket, a nyomorultakat, az elesetteket, az üldözötteket támogatni, segíteni kell, befogadni és felkarolni. Jézus soha sehol nem mondott olyat, hogy az üldözötteket kerüljük nagy ívben, tartsuk távol magunktól, esetleg hajítsuk át őket a szomszédba. A jézusi normák akkor is a befogadást írják elő, ha a rászorulók idegenek, kellemetlenek, netán még veszélyesek is lehetnek. Ám ahogy Jézus is mondta: az Ő országa nem e világból való.

S ahhoz, hogy a gyarló és esendő ember Jézust többé-kevésbé követni tudja, a nem e világból való országot egybe kellett gyúrni ezzel az e világival. Úgy is mondhatnánk, hogy a jézusi normák egyedi értelmezést igényeltek, és nem valamely objektív mérce, hanem az egyéni lelkiismeret szabja meg, ki milyen mélységig követi Jézus tanításait, és mennyire tér el tőle. Mert minden keresztény – a leghűségesebb, a legodaadóbb is – többé-kevésbé eltér tőle. Még a pápa is meg a kritikusai is. De azért támadni valakit, mert Jézus keveretlen és hígítatlan tanításait hirdeti, nem egyszerűen a nézetkülönbség kinyilvánítása, hanem a kereszténység tagadása.