Rendre felszisszenünk, amikor a majd nyolc éve a nyugati demokráciaeszmény leghaladóbb és legszebb vívmányainak elsorvasztásán ügyködő magyar kormány környékéről valaki a Nyugat hanyatlásáról beszél. Mert bár a Nyugat épp nem éli fénykorát, temetni nagyon korai lenne. Erről meggyőződhet bárki, aki elmegy akár csak Bécsig.
Ám az is igaz, hogy a Nyugat alkonyáról elmélkedőknek bőven szolgáltat alapanyagot a tárgyalt földrajzi egység, amelyek értelmezése nézőpont kérdése. Lehet általános válságtünetként tekinteni rájuk vagy éppen a Lajtán túli világ szellemi életét aktuálisan uraló nézőpont megmosolyogtató – ám ettől még nem kevésbé káros – vadhajtásaiként. Akárhogy is: év végén a svédek dobtak egy akkorát, hogy a politikai korrektség feltalálója – akárki volt is – alighanem belesárgult az irigységbe.
Västerås város egyik parókiája még decemberben tett közzé hirdetést egy lapban, amelyben a szokásos karácsonyi istentiszteletre invitálták a híveket. A svéd evangélikus egyház ebben használta először – egyébként csak idén pünkösdtől általánosan alkalmazni tervezett – legújabb leleményét: Jézus Krisztusra a „hen” személyes névmással utaltak. A hen 2015 óta képezi a hivatalos svéd szóállomány részét, az ország nyelvi intézete ekkor alkotta meg az addig létező hímnemű (han) és nőnemű (hon) mellé a semleges névmást. Ezzel mindazok – elsősorban a transzszexuális közösség – kedvében kívántak járni, akik addig úgy érezhették, sem nem honok, sem nem hanok.
Erre a hullámra kapaszkodott fel a svéd egyház is, és használja ez évtől Istenre és Jézusra vonatkoztatva a semleges hen névmást. Az egyház elismeri ugyan, nyilatkozta Susann Senter lelkész a Dagens Nyheter című lapnak, hogy a „történelmi” Jézus férfi volt, ám ez a tény lényegtelen a modern Svédországban, hiszen – hangzik az érvelés – Jézus valóságos Isten és valóságos ember, amivel magasan a hím- és nőnem kérdése fölé emelkedik. Mikael Mogren, Västerås püspöke sajtónyilatkozatban állt ki az egyház döntése mellett, mivel, mint írja, neki is célja, hogy a templomok vonzóbbá váljanak a transzvesztiták és a transzszexuálisok számára. Mogren szerint Jézus Krisztus férfi identitása az egykori uralkodók leleménye, amivel a férfi nő fölötti hatalmát kívánták legitimálni. Azzal, hogy Jézusból teológiai értelemben semleges személyt kreálnak, éppen a nők elnyomásának vallás általi igazolását szüntetik meg.
Hogy Mogren püspöknek igaza van-e, döntse el ki-ki maga. Ám az efféle nyelvészkedésnek nem látszik sok értelme: ha valakit nem vonz ellenállhatatlanul az isteni tanítás, ha valakit egy személyes névmás akadályoz abban, hogy Jézusban felismerje az élő Isten fiát, azon az ilyesmi sem segít. Elég csak megnézni a Svédországra vonatkozó statisztikákat: ott az – egyébként csöppet sem szívderítő – európai átlagot meghaladóan vallástalanok az emberek. Egy felmérés szerint tíz svédből egy gondolja úgy, hogy a vallás a mindennapi élet fontos része. A legmegdöbbentőbb adat azonban egy másik kutatásból derült ki: eszerint még a svéd evangélikus egyház tagjainak is mindössze 15 százaléka hisz Jézus Krisztusban. Ha han, ha hon, ha hen.
