- Nagyon csalódott?
- Úgy érzem, a saját legjobb formámmal sem mentem volna ma sokra. Kvitova ma nagyon jó volt, nem véletlenül kétszeres wimbledoni győztes. Nem hiszem, hogy annyira rosszul adogattam volna, mint amennyire ő fogadott vagy az alapvonalról játszott, sok olyan helyzetet oldott meg úgy, ahogyan arra csak a világ legjobbjai képesek. Minden tiszteletem az övé, hogy jól teniszezett.
- Ebben a vereségben benne van valamennyire a florianópoliszi elbukott döntő?
- Próbáltam más felfogásban játszani. Az elmúlt héten nem lehettem elégedett az agresszivitásommal, mert nem tudtam én irányítani, még akkor sem, amikor erre lehetőségeim adódtak. Törekedtem rá, hogy most ne fogjam vissza magamat, igyekeztem növelni a második szerváim sebességét is, és többet is mutattam ezekből, mint az átlagos meccseimen szoktam. Kvitova azonban tényleg túl jól játszott. Amúgy nem is fizikai, hanem mentális fáradtságot érzek inkább, az elmúlt napokban túl sok volt a stressz, emiatt kicsit görcsölte, ezen próbáltam túl lépni, de ilyen erős ellenféllel szemben így is nehéz érvényesülni.
- Mi várható egy-két óra múlva a párosban, ahol Jani Rékával lépnek pályára?
- Jó a sorsolásunk, és bár nyilván nem gondolkodhatunk nagy eredményekre, szeretnénk minél tovább eljutni. A mai mérkőzés nyerhető, és örülök, hogy Rékával játszhatunk, itt lehetünk az olimpián.
- Mennyire elégedett a riói tenisztorna szervezésével? Milyen a kiszolgálás?
- Borzasztó. A nagy tornákon hozzászoktunk egy szinthez, amiből itt semmi sincs meg. Amikor most közeledett az orkán, és halasztottak a szervezők, nem tudtunk hova leülni, nincs egy normális szoba a versenyzőknek, és ezek csak példák, de említhetném a szállást is. Az étkezéssel nekem nincs gondom, mert zöldséget mindenhol találok, de összességében a szervezők felnőhettek volna a verseny színvonalához. Jellemző volt, hogy amikor megérkezett az erős szél, a helyiek kétségbeesetten nézték a stadion állványzatát, a lámpákat, mi fog szétesni, azaz ők sem nagyon bíznak magukban.
