Borít légiósügyben az MLSZ-elnök? Csányi Sándor felkarolja a magyar fiatalokat

Igen csak figyelemreméltóan fogalmazott Csányi Sándor az M4 Sportnak adott interjújában arról, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként miként látja a labdarúgás honi helyzetét a válogatott szereplésétől a hazai bajnokikon a kispadon ücsörgő fiatal játékosokig. Az MLSZ elnöke azt is kifejtette, vezetése alatt miben fejlődött a magyar futball, valamint elárulta, ha az áprilisban lejáró mandátuma után újra megválasztanák, vajon elvállalja-e a feladatot.

Csányi Sándor sokszor felbukkan a két profi liga bajnoki meccsein Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba

Az 1000. válogatott mérkőzés apropóján – a csütörtöki Törökország–Magyarország Nemzetek Ligája-meccs lesz a nevezetes alkalom – adott interjút Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az M4 Sportnak, amelyben szinte minden témát érintett, ami a honi labdarúgással kapcsolatos. Elmondta, a nemzeti csapat 850. összecsapása volt az első az MLSZ elnökeként 2010 augusztusában, és kiemelte, az 1000. találkozó egy nagyon fontos mérföldkő minden válogatott életében. 

Az eddi 999 találkozón a magyar válogatott

• 204-szer vette be aktuális ellenfelei kapuját,
• 471-szer nyertesen hagyta el a pályát, 
• 218-szor döntetlenre végzett
• és 310 alkalommal szenvedett vereséget.

Csányi Sándor mandátuma áprilisban jár le, ha megválasztják újra, vállal még egy ciklust az MLSZ élén (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az 1966-s magyar–brazil a kedvenc

Az MLSZ elnöke elárulta, nem lesz ünnepség az ezredik válogatott meccs miatt. Nem titkolta, hogy gondolkodtak rajta, de egyrészt az ezrediket nem itthon játssza a nemzeti csapat, másrészt

 jövőre lesz 125 éves a Magyar Labdarúgó-szövetség, így majd azzal összekapcsolva ünnepelik meg a válogatottat és a szövetség megalakulását is. 

Csányi számára a magyar válogatott eddigi 999 találkozója közül a legkedvesebb az 1966-os Magyarország–Brazília mérkőzés, míg az elnökségéből az Ausztria elleni, 2016-os Eb-csoportmeccset emelte ki, mint a szívéhez közel álló mérkőzést. 

A törökökkel vívandó két NL osztályozós meccsnek Csányi szerint nemcsak presztízsértéke van, hanem az Eb-sorsolás szempontjából is kulcsfontosságú, mivel az A ligás csapatok elkerülik egymást, így pedig papíron könnyebb csoportba kerülhet a válogatott. Kijelentette, a kormány invesztíciója nélkül, amit az elmúlt tizenöt évben megcsináltak, nem tartana itt a magyar foci, ahol most tart. 

Emelkedett az NB I színvonala, a válogatott jó úton jár

– Megújult a magyar futball teljes infrastruktúrája, mert nemcsak az NB I-es, NB II-es stadionok lettek megújítva, hanem országszerte sok kis- és nagyméretű pálya épült meg. Ez tette lehetővé, hogy míg 

korábban ötvenezer igazolt játékos volt, mostanra háromszázezerre emelkedjen ez a szám,

és olyan érdeklődés legyen a Bozsik-tornák iránt, mint amilyen van. A nagy nemzetközi bajnokságokhoz képest ugyan még el vagyunk maradva, de nem lehet elvitatni, hogy emelkedett az NB I színvonala. A válogatott pedig jó úton jár ahhoz, hogy hosszú távon is sikeres legyen – jelentette ki az MLSZ elnöke. Hozzátette, áprilisban jár le az elnöki mandátuma, ám ha a következő ötéves ciklusra ismét megválasztják, elvállalja a pozíciót.

Csányi szerint a kispadon ülő fiatalok legalább olyan teljesítményre lennénk képesek a pályán, mint a legtöbb légiós (Fotó: Czeglédi Zsolt)

Csányi Sándor elmondta, mivel rengeteg gyermek utazik a Bozsik-tornákra, biztosítani kell, hogy mindenki pályára lépjen. És nemcsak az utánpótlás csapatokban, hanem a felnőttek között is. 

Kiemelte, arra kell törekedni, hogy minél több magyar játékos futballozzon nagy nemzetközi bajnokságokban, 

mert ez a válogatott előnyére válna, bár az NB I-ben is játszanak kiváló képességű játékosok, akik helyt állnak a nemzeti csapatban is.

Kevés a magyar fiatal, akik lehetőséget kapnak

– A felnőtt férfi labdarúgással csak részben lehetünk elégedettek, mert még mindig kevés a magyar fiatal a pályán. A pályára lépő játékosok hatvan százaléka ugyan magyar, de ez azoknak a kluboknak köszönhető, ahol szinte csak magyarok játszanak. Itt mindenképpen tervezünk változást. Az NB II-ben továbbra is kettő U20-as játékosnak kell játszania, de az NB I-ben szeretnénk, ha nemcsak egy félidőt játszana az U21-es játékos, hanem kilencven percet. 

Úgy gondolom, hogy ma is ülnek a kispadon – vagy oda sem jutnak – olyan fiatalok, akik elérik a pályán lévő külföldi játékosok szintjét

– fogalmazott meg igen markáns véleményt a szövetség első embere.

Elárulta, valós az az információ, hogy gondolkodnak az osztályozó rendszerének felélesztésén. 

A tervek arról szólnak, hogy az NB I tizenegyedik helyezettje és az NB II második helyezettje osztályozót játsszon. 

Ugyanis egyre többen jegyzik meg, túl sok a két kieső az NB I létszámához képest, és ezért a csapatok nagyon óvatosak. Ezt a nyomást próbálnák csökkenteni a változtatással, de végső döntés nincs a kérdésben.