A tanulmány öt olimpia adatait elemezve készült el. A szakértők azt vizsgálták, hogy a TUE-engedéllyel, vagyis a tiltott anyagok és módszerek terápiás felhasználásával készülő – valamilyen betegséggel, jellemzően asztmával küzdő – élversenyzők előnyt élveznek-e az orvosilag teljesen egészséges riválisokkal szemben az olimpiai eredményességet illetően.
A WADA orvos igazgatója, Alan Vernec vezette vizsgálat, amely a 2010 és 2018 közötti ötkarikás játékokra terjedt ki, nem talált kapcsolatot a terápiás kivételek és az általuk nyert érmek száma között. A három nyári és két téli olimpián 20 139 versenyszámot rendeztek és összesen 2 062 érmet osztottak ki, a TUE-sportolók 181 számban 21 érmet nyertek – olvasható a tanulmányban.
Geraint Thomas és Christopher Froome pezsgõzik
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Marco Bertorello
„Az elemzés azt mutatja, hogy nincs szignifikáns kapcsolat a TUE-val történő szereplés és az éremszerzés valószínűsége között – jelentette ki Vernec. – A TUE-program a sport szükséges része, amely lehetővé teszi az orvosilag indokoltan engedményt kapó sportolók számára, hogy egyenlő feltételekkel versenyezzenek a többiekkel.”
Nem áll módunkban kétségbe vonnak a kutatási eredményeket, de azért lehetnek kételyeink.
És Froome?
Jól emlékezhetünk a négyszeres Tour de France-győztes országúti kerékpáros, Chris Froome doppingügyére. A kenyai születésű brit bringásnak a 2017-es spanyol körverseny, a Vuelta 18. szakasza után levett mintája verte ki a biztosítékot. Froome szervezetében az asztma kezelésére használatos szalbutamol koncentrációja haladta meg az engedélyezett mértéket. Szalbutamolt tartalmaz például a Magyarországon is ismert Ventolin nevű készítmény. Nos, Froome-nak arra volt (talán van is) orvosi engedélye, hogy a hörgőtágítóból egy nap, azaz 24 óra alatt 16 puffantásnyit szívjon a tüdejébe. Nos, egy nem súlyos asztmabetegnek 2-3 puffantás már jelentős mértékben enyhíti a tüneteit. Az ominózus szakaszon Froome állítólag – bár ezt ő maga tagadja – eme dózisnak a kétszeresével élt, tehát 32-szer puffantott a száján keresztül a tüdejébe. Persze csak azért, mert súlyosbodtak a tünetei…
És persze a norvég sífutók…
De idézhetjük a Vg.no norvég lap 2016-ban közölt megdöbbentő statisztikáját: e szerint az 1992–2014 közötti téli olimpiák 61 norvég érmesből 42 szedett karrierje során asztmagyógyszert. Többek között minden idők legeredményesebb férfi, illetve női sífutója, az egyaránt nyolcszoros olimpiai bajnok Björn Dählie és Marit Björgen is asztmás.
A magyar úszó magányossága
S ne feledkezzünk meg a világbajnoki hatodik helyezett magyar úszó, Takács Krisztián 2011-ben adott nyilatkozatáról sem. „Tudtommal az összlakosság két százaléka asztmás, a döntőben viszont, ha jól számoltam, mindenki az volt, csak én nem. A mi távunkon óriási segítség, ha használhatod azt a spray-t, mert annyira megkönnyíti a légzést, hogy az ászok levegőt sem vesznek, amíg elérik a falat. Optimális esetben én kétszer veszek, tehát kétszer törik meg a mozgásom, vagyis egy tizedet a legszerényebb számítások szerint is otthagyok a vízben. Egyszer egyébként kipróbáltam, hogyan hat a szer, bámulatos, eszméletlen volt a javulás.”
De nyugodjunk meg., Takács Krisztián kívül esik a vizsgálati hatáskörön. Hiszen ő nem szerzett olimpiai érmet…
