Amikor 2018 novemberében a Der Spiegel című hamburgi hetilapban leleplező cikksorozat jelent meg a Manchester City pénzügyi fair play-t sértő gyakorlatáról, sokan azt hitték, ennek a bravúros oknyomozó szériának sem lesz következménye, ahogy az már megszokott a világfutballban; a kutya ugat, a karaván halad.
De nem így történt. Az UEFA tavaly márciusban jelezte, hogy a Klubok Pénzügyi Kontrollját Végző Testülete (CFCB) megbízta a szövetség nyomozó hatóságát, a Vizsgálati Kamarát (Investigatory Chamber, a továbbiakban IC), hogy derítsen fényt a 2008 óta az abu dzabi uralkodócsalád sarja, Manszur bin Zajed al-Nahjan tulajdonában lévő klub kreatív könyvelési gyakorlatára, amely a gyanú szerint szembemegy az UEFA által 2011-ben meghirdetett pénzügyi fair play-jel. (Ennek lényege lecsupaszítva: a klubok ne költhessenek többet, mint amennyi a piaci eszközökkel megszerzett bevételük, magyarul: dúsgazdag, milliárdos tulajdonosok ne boríthassák fel az európai futballban évtizedek alatt kialakult status quót.)
Időközben kiderült, hogy a Der Spiegel által eredetileg csak „John” néven emlegetett forrás – ahonnan a leleplező cikksorozat alapját képező e-mailek származtak – valójában egy Rui Pinto nevű portugál számítógépes guru, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. Mindez azonban – jóllehet a City jogásza azonnal lecsaptak a hírre – nem vonhatja kétségbe a kiszivárogtatott e-mailek leleplező erejét.
Foghatják a fejüket
Fotó: Reuters
Vegyük például a City akkori pénzügyi vezetője, Jorge Chumillas által küldött elektronikus levelet, melynek fejléce „Cashflow” volt, és amely egy állítólagos, 65 millió font összegű, a 2013/2014-es pénzügyi évre vonatkozó könyvelésben szereplő szponzori bevételt ekképpen részletez: „ebből 57 millió font az Abu Dhabi United Group (ADUG) hozzájárulása a költségvetésünkhöz, és csak 8 millió az Etihad légitársaság szponzorációja.”
Mármost, az ADUG Manszur sejk saját cége, még közérthetőbben: a klubtulajdonos saját zsebéből finanszírozta a Manchester City futballklubot, ahogy az a Guardianben (tehát egy brit lapban!) publikált e-mailből egyértelműen kiderül.
A klubtulajdonos cinikus hozzáállását az UEFA által 2011-ben bevezetett pénzügyi fair play-hez egyéb, kiszivárgott dokumentum is illusztrálja. Amikor 2014-ben elhunyt a héttagú IC akkori elnöke, Jean-Luc Dehaene belga exminiszterelnök, a City belső levelezésében egy ilyen e-mail keringett: „One down, six to go…” Magyarul, szabad fordításban: „Egy már elpatkolt, hat még hátravan”.
Szóval, nem áll jól a City szénája, és az az igazság, a futball világában nem sok rokonszenvre, részvétre számíthat az angol óriás. Javier Tebas, a Spanyol Labdarúgó Liga elnöke például – értesülvén az UEFA eltiltó határozatáról – azonnal twitterüzenetben jelezte egyetértését: „Végre határozott lépéseket tesz az UEFA! A pénzügyi fair play szabályainak betartatása és a pénzügyi dopping büntetése létfontosságú a labdarúgás jövője szempontjából. Évek óta kérjük, hogy foganatosítsanak szigorú intézkedéseket a Manchester City és a Paris Saint-Germain ellen. Jobb későn, mint soha.”
Tényleg így van. Jobb későn, mint soha.
