A szakember az M1 aktuális csatornának azt mondta, a vértranszfúziós teljesítménynövelés esetében azért nagyon kevés a pozitív eset, mert nagyon nehéz kimutatni, amikor valaki ehhez a tiltott eljáráshoz folyamodik.
„Jelenleg világszerte 25, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA által finanszírozott kísérlet és tudományos kutatás zajlik annak érdekében, hogy teljes bizonyossággal kimutatható legyen a vértranszfúziós eljárás” – mondta Tiszeker Ágnes, hozzátéve, ezek a kutatások azt veszik alapul, hogy a levett és később felhasználásra szánt vért minden esetben tárolni kell.
„A tárolásnak és a hűtésnek nyomai vannak a véren, így lehet nyomon követni, ha egy sportoló vértranszfúziót kapott, vagy a saját, frissen termelődött véréről van szó” – jelentette ki a MACS vezetője.
Tiszeker Ágnes hozzátette, mindez elméleti szinten egyszerűnek hangzik, ám a gyakorlatban sokkal bonyolultabb. Mint mondta, négy év alatt a WADA által elvégzett, kifejezetten vértranszfúzióra irányuló, csaknem 1800 vizsgálat közül csupán három hozott pozitív eredményt.
A MACS vezetője azt mondta, a jövő nyárra halasztott tokiói olimpia előtt levett mintákat el fogják tárolni, hogy később, amikor már rendelkezésre állnak olyan vizsgálatok, melyekkel százszázalékos biztonsággal kimutatható a vértranszfúzió, akkor újra ellenőrizzék ezeket. Hozzátette, amint a vértranszfúziós eljárásokat biztonsággal sikerül majd kimutatni az ellenőrzéseken, nagyot fog változni több sportág is.
„Egy időben inkább azt gondoltuk, hogy az állóképességi sportágakban van igazán szükség a vérdoppingra, azonban mára már a tiszta fizikai erőt igénylő sportágakban is széles körben elterjedt és használatos, mivel a sportolók több edzésmunkát tudnak így elvégezni és kevésbé fáradnak el” – nyilatkozta Tiszeker Ágnes, és jelezte, a MACS most is küzd a magyar sportban egy EPO-pozitív mintával.
