Aki pedig arra kíváncsi, mekkora felhajtás volt az alkotás körül már keletkezésekor, elég, ha végigkíséri útját Madridba. A kép 1517-ben III. Nassaui Hendrick orániai herceg brüsszeli palotájában állt, majd az orániai-nassaui uralkodóházat alapító, egyúttal a spanyolok ellen kitört németalföldi forradalom vezetőjéhez, Csendes Vilmoshoz került. 1567-ben a Németalföldre benyomuló Alba hercege hajszát indított a mű után, s rejtekhelyét úgy sikerült megtalálnia, hogy a kínvallatásnak alávetett őrök körmeit letépkedtette. Így került a festmény aztán Spanyolországba, ahol II. Fülöp király végül egy aukción megvette, és a halálos ágyán is azt nézte. Az alkotásból aztán olyanok merítettek ihletet, mint a négyévszak-arcokat növényekből megfestő Arcimboldo vagy a modern szürrealisták: Dalí és Miró.
A Bosch-film szeptember elsejétől látható az Urániában és számos vidéki nagyvárosi moziban.
