Ilyen Amerikát szeretnének olvasóink

Kiderült: a megalkuvást nem tűrő, munkahely-, illetve béketeremtő karakter a legszimpatikusabb.

Miközben a világ nem igazán tért még magához Donald Trump sikere után, mi az elnökválasztást megelőzően online szavazást indítottunk olvasóink körében, szerintük ki a filmtörténet „legjobb” fiktív amerikai elnöke. Nos, ők döntöttek, mi pedig kielemezzük, milyen Amerikát, amerikai vezetőt tartanak leginkább szimpatikusnak.

Az első helyet végül igen meggyőző fölénnyel – a tízfős mezőnyből harminc százalékkal – Az elnök emberei (The West Wing) című, hét évadot megélt sorozat elnöke, a Martin Sheen által eljátszott Jed Bartlet szerezte meg.

A legenda szerint a korábbi balliberális magyar kormányapparátus is nagyon kedvelte a Fehér Ház, illetve az adminisztráció kulisszái mögé bepillantást engedő szériát, amelyben az amerikai elnök egy külpolitikailag igen aktív és sikeres szereplő. Képes például egy olyan konfliktusban – az izraeli–palesztin kérdésben – békét köttetni a felekkel, amely témában a való életben hosszú évek óta nemigen sikerült egyről a kettőre jutni egy elnöknek sem. Az 1978-as megállapodás után a fikcióban tető alá hozott 2005-ös megegyezést természetesen szintén – hol máshol? – Camp Davidben szentesítik.

Ami külön érdekes: demokrata létére Bartlet épp a hadsereg bevetésének kérdésében volt igen nyakas. Ugyanis hiába ellenezték a sorozatban a békefenntartók térségbe küldését mind a saját pártjában, mind a republikánusoknál, ő ennek ellenére meglépte azt az izraeli–palesztin békeszerződés aláírása után.

Az elnök egyébként a merész beavatkozáspolitika híveként tevékenykedett. Ezt nyíltan jelezte is, amikor a népirtásoktól sújtott kitalált afrikai országba, Egyenlítői-Kunduba is csapatokat vezényelt. Érdekes, hogy közben a való életben a Trumppal szembeni félelmek egyik alfája épp az, hogy a republikánus színekben választást nyert ingatlanmogul a maga bárdolatlan hevességével akár úgy is bevetheti az amerikai haderőt mint főparancsnok, hogy senki véleményét nem kéri ki a döntéséhez. Nos, Bartlet nem lacafacázott.

A belügyeket illetően a Martin Sheen alakította elnök többé-kevésbé tipikus demokrata volt: több millió új munkahelyet teremtett, emellett támogatta az alternatív energiaforrások alkalmazását, s a most leköszönő Barack Obamához hasonlóan egy átfogó társadalombiztosítási-egészségügyi reformba is belefogott. Igaz, utóbbiról nem igazán derült ki, hogy végül átment-e a törvényhozás két házán.

S ugyan a sorozat még a 2008-ban induló globális gazdasági válság előtt futott, azért Bartlet elnöknek így sem sikerült megbirkóznia az amerikai büdzsé rákfenéjével: nem tudott lefaragni a gigászi költségvetési hiányból. Közben nem maradtak el a gesztusértékű kinevezések sem, s az elnök így helyezte hivatalába az első spanyol ajkú legfelső bírót, az Edward James Olmos alakította Roberto Mendozát, illetve a Glenn Close játszotta Evelyn Baker Lang személyében az első női igazságügyi minisztert.

Külön érdekes az is, ahogy az elnökről még az elején kiderült: gyógyíthatatlan idegrendszeri megbetegedése, sclerosis multiplexe van, de ezt a tényt az újraválasztási kampánya előtt megpróbálták elmismásolni. Később vállalta betegségét, s így egy kongresszusi vizsgálat sem tudta megakadályozni, hogy újrázzon.

Úgy tűnik, a keménység nyerőnek számít olvasóink szemében, mert a második és a harmadik helyen is két „kemény legény” végzett a szavazáson: a Bill Pullman által alakított, a bolygónkat a földönkívüliektől megmentő Thomas J. Whitmore a Függetlenség Napja mozikból, illetve a Harrison Ford megformálta, a terroristák által elrabolt és őket személyesen likvidáló James Marshall Az elnök különgépéből.

###HIRDETES2###