Még nem nevethetjük ki Trianont

Köbli Norbert forgatókönyvíró a málenkij robotról, a nemzeti traumákról és a magyar film sikeréről.

– Úgy fogalmazott, a mi feladatunk, hogy feldolgozzuk mindazt, ami történt. Úgy tűnik azonban, hogy a múltat folyamatosan újraírják: Oroszországban alig őrzi valami a táborok emlékét, miközben Sztálin lelki üdvéért mondanak misét, itthon pedig a Vörös Hadsereg katonáinak állítanak szobrot. Van esélyünk ilyen körülmények között szembenézni a Gulaggal?
– Nézze, itt több százezer magyar ember egybehangzó elbeszéléséről, közös sorsáról van szó. Ezek a Magyarországról elhurcolt férfiak és nők hosszú évekig raboskodtak a Gulag (Szibéria) és a GUPVI (Ukrajna) lágereiben. Ezt vitatni, megkérdőjelezni nem lehet. Helyettünk, magyarok helyett ezt a történetet soha senki nem fogja elmondani, és akkor marad a szőnyeg alá söpörve. Főleg hogy Sztálin embertelen intézkedéseit – így a magyarok elhurcolását – a két másik nagyhatalom: Churchill és Roosevelt cinikusan tudomásul vette és jóváhagyta.

– Tehet a film bármit a múlt meghamisítása ellen?
– Tehet, ezért készítjük. Mozgóképen rögzítjük a jelenkor és az utókor számára, hogy a málenkij robot megtörtént, és azt is, hogy hogyan történt. Az Örök tél mementó lesz, de egyben szócső is. Hangot ad annak a több százezer elhurcolt férfinak és nőnek, akik sosem beszélhettek a Szovjetunióban átélt szenvedésekről. Vagy azért, mert ott haltak meg, idegen földön, vagy azért, mert hazatérve az ÁVH megtiltotta nekik.

– Voltak, akik fanyalogva fogadták a Saul fia sikerét, mondván, miért nem a doni katasztrófáról vagy a Gulagról forgattak filmet. Amint a munka- és haláltáborok témája felmerül, óhatatlanul is elindul a méltatlan számháború, hogy melyik trauma a súlyosabb. Ebben a környezetben lehet érvényes üzenete egy mozifilmnek?
– Valóban méltatlan dolog világégéseket versenyeztetni egymással. Minden élet számít, minden halál egyformán fáj. Épp ezért annyi történet van, ahány ember. Ha tetszik: annyi lágerfilm, ahány emberi sors. Az Örök tél egy sváb fiatalasszony történetét meséli el, és arra az érvényes kérdésre keresi a választ: túl lehet-e élni a poklot? És ha igen, milyen áron?

– Mennyi kutatómunkát kíván meg egy történelmi film?
– Sokat. De ez nekem nem fáradság, szeretek kutatni, szeretek olvasni. Ugyanakkor egy ponton megálljt kell parancsolni a kutatásnak, és neki kell állni az írásnak. Onnantól a tény és a fikció egyensúlyának megtalálása és megtartása a nagy feladat.

– Az Örök tél esetében egy, a családjától elszakított nő és egy férfi kapcsolatát mutatja be a munkatáborban. Hogyan dolgozik egy forgatókönyvön, miként alkotja meg a történelmi háttérből kiemelt történetet és karaktereket?
– Az Örök tél igaz történetében mint nyersanyagban személy szerint az érdekelt a legjobban, mi történik azzal az emberrel, akit a civilizált közegéből erőszakkal kiragadnak, és a világ túlfelére száműznek, ahol a túléléshez egész másfajta, primer képességkészletre van szükség. Mi kell a túléléshez egy lágerben? Ki éli túl a hideget, az éhezést, a kényszermunkát? Miért pont ő? Mi tesz valakit testileg-lelkileg túlélővé?

– Az elmúlt években a tévésorozatok lassan utolérték a mozifilmeket, minőségben és népszerűségben egyaránt. Követi ezeket a szériákat, vannak kedvencei, befolyásolják az írásait?
– Az Aranyéletnek minden részét megnéztem, annyira tetszett, és bizony befolyásolja az írásaimat, hiszen szakmailag számomra is magasabbra tette a mércét. Egyébként alig jut időm sorozatokat nézni.

– Az RTL Klubon futó Válótársak forgatókönyvírója volt, tervez a jövőben további tévés produkciókat?
– Gasztonyi Kálmán és Kovács M. András írótársaimmal most készültünk el a Válótársak harmadik évadának adaptálásával. Nyáron forgatás, ősszel bemutató. Szeretjük csinálni. Közben Kovács Dániel rendezővel elkezdtük a munkát egy új, egyelőre titkos RTL klubos sorozaton, amely várhatóan jövőre kerül a tévénézők elé.

– Egy korábbi interjúban említette, elsősorban történelmi forgatókönyveket várnak öntől, de szakítani fog a hagyománnyal, és a jelenben játszódó történetet ír. Hogy áll ezzel a forgatókönyvvel, mikor lehet belőle film?
– A treatmenten (a szinopszis és a forgatókönyv közti állomás – a szerk.) dolgozom. Májusban fogok vele pályázni a filmalapnál. Ha támogatásra érdemesnek találják, akkor a következő egy-másfél évemet ezzel a filmtervvel szeretném tölteni. A történetről egyelőre annyit, hogy Spielberg és Stephen King a két referenciapont.

– Bár az egyik legjobb forgatókönyvírónak tartják, alkotásait a közönség és a kritikusok is ünneplik, a Nemzeti Filmalap mégsem számít önre, elsősorban tévéfilmeket ír, az Örök tél pedig a Gulág Emlékbizottság támogatásával jön létre. Nem frusztrálja, hogy miközben számos új hazai produkció vérez el a mozikban, ön mégsem nem jut lehetőséghez?
– Ez nem igaz, a filmalapnál is lehetőséghez jutok, hiszen ősszel forgatjuk az Apró mesék című thrillert Szabó Kimmel Tamás, Nagy Zsolt és Kerekes Vica főszereplésével. Ennek is én vagyok az írója. Az Apró mesék után pedig reményeim szerint szintén a filmalap támogatásával jöhet létre a fent említett filmterv.

– Az elmúlt évek díjesője után sokan a magyar film új aranykoráról beszélnek, a moziban ugyanakkor néhány kivételtől eltekintve gyengén teljesítenek a hazai alkotások. Milyennek látja a magyar film helyzetét?
– Szerencsésnek érzem magam, hogy a magyar filmnek ebben a termékeny és megtermékenyítő korszakában alkothatok, és ennyi kitűnő filmes kollégával dolgozhatok vagy – adott esetben – versenyezhetek. Nem érzem magam légüres térben.

– Mi kéne ahhoz, hogy visszacsábítsák a nézőket a magyar filmekre?
– Illyés Gyula szerint a kapitalizmusban az ember olyan termékre költi pénzét, amit elkészíteni szemlátomást sok pénzbe került. A Kincsem sikere ezt a tételt fényesen igazolja. Hozzáteszem: nem elég a sok pénzt elkölteni, de a költésnek látszania is kell: a pénznek látványosan ott kell lennie a vásznon.

– Több interjúban mesélt az Apró mesékről és az Árulókról. Mikor mutatják be ezeket a produkciók?
– Az Árulók egy tévéfilm, ősszel mutatjuk be Hegedűs D. Géza, Sztarenki Dóra és Klem Viktor főszereplésével, Fazakas Péter rendezésében. Már az utómunkánál tartunk. Az Apró mesék egy mozifilm. Nyár végén, ősszel forgatjuk. Karakterközpontú, fordulatos thriller lesz.