Frankofón dalverseny, reneszánsz dallamok, s filmek, filmek, filmek – többek közt ezeket ígéri a programfüzetben a Budapesti Francia Intézet igazgatója, Hervé Ferrage az idei, 17. Frankofón Fesztivál kapcsán. A rendezvénysorozathoz tartozó filmnapok központi témája a hétköznapi problémák és a törekvés ezek megoldására – tudtuk meg a Budapesti Francia Intézet audiovizuális megbízottjától, Jessica Favarel-Garrigues programfelelőstől. Gazdasági, társadalmi vagy identitásbeli válsághelyzetekre reagálnak a filmek szereplői – ez jellemzi a filmnapok válogatását. Favarel-Garrigues leszögezte: a frankofón filmipar nincs válságban, sőt a lehető legváltozatosabb műfajokban reagál a világ történéseire, és tükrözi a francia ajkú országok sokszínűségét.
– A rendezvény mindig jó alkalom arra, hogy többet megtudjunk a francia nyelvű kultúrák filmművészetéről, hogy merre tart és mit is jelent. Számomra a frankofón film jellemzője az, hogy kényes témákat kellő szarkazmussal és humorral tud bemutatni – tette hozzá a programfelelős. A fesztivál egyik kiemelt alkotása a csodagyerekként induló s azóta befutott kanadai rendező, Xavier Dolan Ez csak a világ vége című, új mozija. – Ő valóban trendteremtő, olyan témákhoz nyúl, amelyek jellemzik a mai frankofón filmművészetet: szereplőinek érzelmeit kivételes módon tárja elénk nemcsak az összetett képi világnak, hanem a jól megválogatott zenének is köszönhetően – mondta Jessica Favarel-Garrigues.
A trendteremtés kapcsán példaként említhetjük a filmnapokon bemutatott André Téchiné-filmet, a Tizenhét évesen-t is. A díjnyertes Randevú, illetve Vad nád 73 éves rendezőjét nem mondhatjuk épp újonc másolónak, és tudjuk azt is, a homoszexualitás témáját előszeretettel emeli filmjeibe. Tavalyi alkotása mégis olyan, mintha csak Dolan négy évvel ezelőtti művének alapelemeit venné át. A Tom a farmon-ban éppúgy volt meleg kapcsolattá fejlődő agresszió, éppúgy a természet vadsága adta az újraértelmeződő emberi kapcsolatok közegét, ráadásul még a főhőst is ugyanúgy Tomnak hívták. Nem lepődnénk meg azon sem, ha a családi drámákat, együttélési problémákat előszeretettel filmre vivő Téchiné hatott volna a kanadai rendezőre. A komótosabban, csendesebben építkező francia helyett viszont már itt van a vadabb, erőteljesebb, lendületesebb Dolan, s a Tizenhét évesen helyett érdemesebb is belemélyedni a Tom a farmon pszichológiailag nagyon izgalmas erőszakdrámájába.
