Fel kellene hagynunk kedvenc ételeink fogyasztásával?

A pálmaolaj mindenben benne van, gyártása pedig nagyban hozzájárul az erdőirtáshoz.

Utánajártunk, vajon valóban ekkora veszélyt jelent-e a természetre nézve a pálmaolaj előállítása.

Jolánkai Márton egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének igazgatója az MNO-nak elmondta: majdnem minden trópusi mezőgazdasági termelés, ami hirtelen és nagy mennyiségben áll elő, valamilyen módon erdőirtáshoz vezet.

„Az biztos, hogy ahol egyszer már kiirtottuk az esőerdőt, ott még egyszer nem lesz” – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek az egyik következménye az, hogy a legtöbb növény nem lesz képes olyan aktívan részt venni a fotoszintézisben, mint az erdő. Ám még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az elültetett növények többnyire nem fogják azt a talajvédő funkciót képviselni, mint amit az erdei ökoszisztéma biztosíthat.

A szakember kiemelte: az erdőirtás hosszú távon súlyos következményekkel jár. Egyrészt megbomlik a növényi ökoszisztéma és megváltozik az élővilág összetétele, pusztulni kezd.

Másrészt veszélyeztetjük az őshonos állatfajokat is. Egy-egy főemlős kiirtása is rendkívül fontos következmény, ám még ennél is jelentősebb lehet, hogy teljesen megbolygatjuk a mikrobiális és rovarvilágot, ezzel felborítva a teljes táplálékláncot.

A pálmaolaj esetében ennél jóval összetettebb a kép. Egyrészt – főként Délkelet-Ázsiában – hatalmas területeken irtották ki az esőerdőket azért, mert a vidék kifejezetten kedvező volt a pálmatermesztéshez, ezzel pedig valóban igen nagy mértékű erdőirtás ment végbe. Mindezért pedig sokan – teljes joggal – az olajpálma-telepítést okolják.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a növény termesztésének pozitív oldalairól sem: Nyugat-Afrikában például a történelem során hatalmas területeken irtották ki az esőerdőt, ezekre a részekre pedig gyakran olyan növények kerültek, például banánültetvények, melyek csupán 20-25 évig termelhetők monokultúrában. Ezekre a területekre később kifejezetten a talaj javítása és megőrzése, az eróziógátlás miatt kezdtek el olajpálmát telepíteni – hangsúlyozta.

Jolánkai Márton lapunknak elmondta: elsősorban azért használnak fel ilyen nagy mértékben pálmaolajat, mert messze jobb az összetétele és az ipari felhasználhatósága, mint a napraforgó-, a repce- vagy éppen a szójaolajnak. A növényi zsiradék pedig nem csupán fogyasztásunk nagy részét teszi ki, hanem a kozmetikumoknak is nagyon fontos összetevője.

Akár 170 millió hektárnyi erdő is eltűnhet a Földről a következő 15 évben a WWF tanulmánya szerint.

Ez Németország területének az ötszöröse. A legnagyobb veszteséggel a trópusokon kell számolni.

A legérintettebb területek Borneó, a délkelet-ázsiai Mekong folyó térsége és az Amazonas vidéke. A világ leghosszabb folyója erdős területeinek egyharmadát, azaz akár 48 millió hektárt elveszítheti.

Mint mondta, hasonló problémákat idézhet elő a közeljövőben a shea fa terméséből előállított zsiradék, a shea vaj is.

„Ennek az anyagnak történelmileg is óriási termelése van, mivel régen ebből készítették a gyertyát. Később az elektromosság megjelenése miatt a felhasználása háttérbe szorult, de most újra felfedezték, mert az összetevő nagyon hasznosnak bizonyul a kozmetikumokban. Már látom a következő katasztrófát: a shea is rengeteg fát fog kiszorítani a trópusokon” – vélekedett a szakember.

Az intézetigazgató a francia környezetvédelmi miniszter szavaival kapcsolatban kiemelte: amikor megpróbálnak környezetbarát megoldásokhoz folyamodni, gyakran nemzeti, üzleti és gazdasági érdekek lapulnak a háttérben. Ám alapvetően minden civilizált ország intézményeket hoz létre a folyamat megállítása érdekében, és vannak nemzetközi szervezetek, melyek fellépnek a környezet megóvásáért. Azonban többen vagyunk és nagyobb az igényünk annál, mint amit ez a bolygó elbír, így véleménye szerint főként az emberiség szaporodását kellene lelassítani.