A Sao Pauló-i szegénynegyedekben már most is csak a nap felében van víz, miután esténként 75 százalékkal csökkentik a víznyomást, így a dombokon fekvő favellákba nem jut el a víz. Egyes környező településeken még a karnevált is le kellett fújni a vízhiány miatt.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Brazília vízenergiából fedezi energiaszükségleteinek nagyjából háromnegyedét, így a szárazság egyúttal áramkimaradásokat is hozhat. A víz- és áramhiány okozta potenciális termeléskiesés pedig akár fél százalékkal is csökkentheti Brazília gazdasági kibocsátását 2015-ben, miközben elemzők már e nélkül is stagnálást várnak idén a korábbi években még dinamikusan növekvő országban. A helyzet súlyossága már csak azért is meglepő, mert Brazília rendelkezik a világ édesvizeinek 12 százalékával, de az ország lakóinak száma mindössze három százalékát teszi ki a Föld lakosságának. Az ország északkeleti csücskétől eltekintve általában inkább az áradások szoktak problémát jelenteni, nem pedig a szárazság.
Idén azonban az időjárás nagyot fordult. „Szörnyű év volt. A legutóbbi esős évszak szárazabb volt, mint a száraz évszak” – mondta Mauro Arce, Sao Paulo vízügyekért felelős illetékese a The Guardian című brit lapnak.
A gondok nem az év elején kezdődtek, már tavaly ősszel is fennakadásokat okozott a szárazság. Szeptemberben már 93 brazil településen kellett korlátozni a víz- és áramfogyasztást a kínálat hiánya miatt, Sao Paulóban sokszor állt a metró és szünetelt az internet-szolgáltatás is. Akkor a városi hatóságok azt mondták, felkészültek a legrosszabbra is, a helyzet azonban az elmaradó esők miatt tovább romlott.
Egyes szakemberek úgy vélik, a problémák mélyebben gyökereznek. Miközben a brazil metropolisok fékevesztetten növekednek és népesednek, folyóik egyre szennyezettebbek, nem kis mértékben a víztisztítás szinte teljes hiánya miatt. Míg a folyók ideális esetben megoldást jelentenének a vízhiányra, jelen esetben a probléma részeivé váltak.
