– Nagyon örülök annak, hogy a korábbi tervektől eltérően megmaradt az eredeti korhatár a segédmotor-kerékpár kategóriában – mondta el a szakember. – Hosszú ideje oktatunk vidéken, alföldi, és hegyvidéki településeken is, ahol elmondható, a kismotorhasználat a nagyvárosokkal ellentétben nemcsak hobbi, hanem életforma is. Nagyon sokan használják rövidtávú közlekedésre a fiatalabb korosztályból is – fejtette ki. Arra a kérdésre, miszerint támogatná-e a KRESZ tananyagként történő bevezetését a középfokú oktatásba, egyértelműen igennel válaszolt.
Melegh Tibor szerint sokat dobna a hazai közlekedési morálon, ha már a középiskolában megtanulnák a fiatalok a szabályos közlekedés alapjait. Bár egy időben a középiskolából kikerülők 80 százaléka rendelkezett jogosítvánnyal, jelenleg a 20-as éveikben járó fiatalok nagy részéről ez nem mondható el, mivel ők a 30-as éveik elejére teremtik meg azt az egzisztenciát, amiből finanszírozni tudják a jogsiszerzés költségeit.
„A nagymotoros jogosítványért indulóknál viszont bevezetném a pályaalkalmassági vizsgálatot (ez jelenleg csak a hivatásos sofőröknél kötelező). Alapvető probléma, hogy a leendő nagymotorosok jó része nem tudja felmérni saját fizikai határait. Nem a testalkatukhoz, állóképességükhöz mérten választanak motorkerékpárt, amit megtartani, és amivel megállni sokkal nehezebb, mint szimplán vezetni. Volt olyan tanítványom – egy fiatal, törékeny alkatú hölgy –, akit előbb elküldtem pár hónapra konditerembe, és csak utána kezdtük el a gyakorlati órákat. De a fizikai állóképesség mellett legalább ilyen fontos a lelki egészség is. A pályaalkalmassági vizsgálaton ki lehetne szűrni az agresszivitásra való hajlamot, így abból sokkal kevesebb lenne az utakon\" – mondta el az MNO-nak a szakember.
