Nagy veszélyt hordoznak a modern betegségek

Megdöbbentő mértékben veszélyeztetik a nem fertőzés útján terjedő, modern betegségek az emberiség fejlődését.

kn
2013. 02. 13. 17:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nem fertőzés útján terjedő, modern betegségek – szív- és érrendszeri zavarok, krónikus tüdőbetegség, rák és diabétesz – komoly mértékben veszélyeztetik az emberiség fejlődését: az általuk okozott költségek a 2010-es 4,71 billió eurós szintről 2030-ra 9,72 billióra növekedhetnek.

Alkohol, dohányzás, elhízás, sótartalom

A világ vezető egészségügyi szakfolyóiratában, a The Lancetben szerdán közzétett elemzések szerint a kedvezőtlen irányzatnak viszonylag egyszerű intézkedésekkel gátat lehetne vetni: a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszafogásával, az élelmiszerek sótartalmának csökkentésével, az elhízás elkerülésével, illetőleg a hatékonyabb és olcsóbb kezelési módok elterjesztésével.

Fertőzés vagy nem fertőzés

A tanulmányok szerzői rámutattak arra, hogy a betegségek tekintetében nagyot fordult a világ. Míg az emberiség történetének jelentős részében a fertőző betegségek jelentették az első számú fenyegetést, napjainkban a nem fertőzés útján terjedő egészségügyi problémák kerülnek túlsúlyba.

A krónikus betegségek kiváltképpen a fejlődő és felzárkózó országokat sújtják, ugyanis gazdaságilag ők tudnak a legkevésbé megbirkózni a következményekkel: egyfelől az érintettek kiesésével a termelési-társadalmi folyamatokból, másfelől a gyógyításukra fordított kiadásokkal. „A legfrissebb becslések alapján 2010-ben 34,5 millióan haltak meg nem fertőző betegségekben világszerte, ami hozzávetőleg az összes elhalálozás 65 százalékát teszi ki. Ez a szám 2030-ra 50 millió fölé emelkedhet” – hangsúlyozta a The Lancet az elemzések összefoglalójában.

Az egészségügyi állapot nélkülözhetetlen feltétel

George Alleyne, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség megfelelő egészségi állapota nélkülözhetetlen feltétel a fenntartható fejlődéshez, a termelékenység növeléséhez és a gazdasági bővüléshez csakúgy, mint a klímaváltozások hatásának leküzdéséhez.

Kevesebb só, 8,5 millióval kevesebb halott

Az Aucklandi Egyetem (Új-Zéland) kutatója, Ruth Bonita szerzőtársaival kiszámította, hogy az olyan lépések, mint a dohányzás mérséklése, az élelmiszerek sótartalmának a csökkentése, a szív- és érrendszeri betegségek hathatósabb kezelése egy főre vetítve globális szinten nem igényelne 0,7-1,5 eurónál több befektetést évente. Ugyanakkor csupán a sófelvétel 15 százalékos visszafogása tíz éven át 8,5 millió elhalálozást előzne meg a nem fertőző betegségek kialakulásának a megakadályozásával.

Hans Hogerzeil (Groningeni Egyetem) a fejlődő országok nehéz helyzetét vizsgálva azt a példát hozta fel, hogy ha az inzulint generikus készítményként, nem pedig a legújabb gyógyszer formájában alkalmaznák a harmadik világban, akkor a számla nyolcszor kisebb lenne. A legszegényebb országokban tíz év alatt 18 millió életet lehetne megmenteni a vérnyomáscsökkentő–antikoleszterin–vérhígító gyógyszer-kombináció terjesztésével: a polipill alig kerülne egy dollárba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.