Sikerült kigyógyítani egy kislányt a veleszületett HIV-fertőzésből Mississippi államban – jelentették be vasárnap egy atlantai tudományos konferencián. Az eredmény szenzációs, mert a globális járvánnyá terebélyesedett fertőzés felfedezése óta eltelt 32 év során ez mindössze a második eset, hogy valakit teljes mértékben sikerült meggyógyítani. Az amerikai NPR közszolgálati rádiónak a Retrovírusok és opportunista fertőzések 2013 elnevezésű konferenciáról készült beszámolója szerint a kislány jelenleg 2 és fél éves.
Az eddigi általános orvosi gyakorlat szerint a HIV-fertőzött csecsemőket úgy tekintették, hogy életük végéig kezelni kell őket, nehogy a vírus elhatalmasodjék immunrendszerükön és kifejlődjön az AIDS betegség. A mississippi csecsemővel – akinek nevét nem hozták nyilvánosságra – történtek azonban új utakra terelhetik a kezelést.
Hannah Gay, a Mississippi Egyetem járványügyi gyermekorvosa elmondta, hogy a kislány HIV-fertőzött anyja nem részesült terhesgondozásban, így retrovírus-ellenes szert sem kapott. A világra jött csecsemőről szinte azonnal megállapították, hogy szintén HIV-fertőzött, ezért Gay úgy döntött, hogy már a megszületése utáni 31. órában egy, három erős HIV-gyógyszerből készített keveréket ad be neki.
A kezelést a szakember a szokásosnál előbb kezdte, méghozzá a „megelőzéshez” használtnál nagyobb, „gyógyászati” adagolással, amit szakértők utólag a gyógyulás fontos tényezőjének vélnek. A csecsemő hónapokig jól fejlődött, és a rutinvizsgálatok nem mutattak ki vírust a vérében, ami normális eredmény retrovírus-ellenes kezelések esetén.
Az AIDS terjedésének megállítására már több módszert is kutat az orvostudomány. Egy berlini beteg például a leukémia és a HIV vírus ellen is sikeres harcot vívott az őssejtterápiának köszönhetően. Egyes kutatók a génterápiában látják a lehetőséget a kór gyógyítására. Ausztrál tudósok fehérjemódosítással szabnak gátat a betegség terjedésének, a kanadaiak a vírus megelőzésére szolgáló vakcinában látják a megoldást. Más országokban, mint például Romániában, a megelőzésen van a hangsúly. Itt a kismamák körében tennék kötelezővé a HIV-teszteket, ugyanis a betegek jelentős része az anyától örökli a vírust. Hazánkban évente 166 új beteget diagnosztizálnak, ezért az iskolákban felvilágosító programotindítottak, hogy felhívják a diákok figyelmét a biztonságos szexuális élet és a védekezés fontosságára. A HIV vírus egy esetben viszont segített egy kislánynak legyőzni a leukémiát. Emily Whiteheadnél ötéves korában diagnosztizáltak rákot, ám a sikertelen kemoterápiák után a kislány orvosa egy kockázatos módszert vetett be, és azóta Emily tünetmentes.
Amikor azonban a gyerek elérte a másfél éves kort, az anya nem ment többé kivizsgálásra. A kislányra csak több hónapi nyomozás után találtak rá ismét. Teszteredménye meglepetésre a legszigorúbb vizsgálat után is negatívnak bizonyult, pedig több mint egy fél éven át nem kapott gyógyszert. A leletek ellenőrzésébe Katherine Luzuriaga, a Massachusettsi Egyetem kutatója is bekapcsolódott.
A gyerek vérében találtak ugyan HIV-DNS-t és -RNS-t, de nem volt rá bizonyíték, hogy a vírus aktívan újratermelődne, vagyis nem alakultak ki „búvóhelyei” a szervezetben, ahonnan az eddigi tapasztalatok szerint csak több évtizedes kezeléssel lehet kipusztítani. Az AIDS-kutatók eddig egyetlen olyan esetet ismertek, amikor a gyógyszeres kezelés felfüggesztése után nem észlelték a HIV-vírus további szaporodását. Csakhogy a német fővárosban kezelt amerikai Timothy Brown csontvelő-átültetésen esett át, és donora genetikailag ellenálló volt az AIDS-szel szemben. Vagyis a Berlinben elért eredmény nehezen megismételhető, ám a mississippi esetet bevezett gyógyszerekkel sikerült előidézni.
Az eredmény azért is nagyon jelentős, mert – noha sok országban képesek megakadályozni, hogy a vírus az anyáról átterjedjen a magzatra – a világon évente mintegy 330 ezer HIV-fertőzött csecsemő születik, zömmel a Szaharától délre fekvő Afrikában.
